A bábolnai állami lótenyésztés vagyis a ménes megalapításában Széchenyi nem vett részt. Nem is vehetett, mert akkor még nem élt. Egy alkalommal azonban később 1822. február 5-én járt itt, és egy napot töltött Bábolnán. Az akkori osztrák vezetéssel és személyzettel működő állami lótenyésztés, vagyis az akkor bábolnai ménes helyzete vegyes érzelmeket váltott ki belőle, aki maga is nagy ménes birtokosa volt. Tapasztalatait a ménes vezetéssel megosztotta, sőt naplójában is rögzítette.
Széchenyi 1791-ben az egyik leggazdagabb magyar főúr – a múzeumalapító Széchényi Ferenc – fiaként látta meg a napvilágot. Iskoláinak elvégzése után alig 18 évesen részt vett a Napóleon elleni harcokban. Ezt követően bejárta szinte egész Európát. Rengeteg tapasztalattal tért haza. 1820-ban huszártisztként Debrecenbe került, ahol alkalma volt igazán megismerni a magyar népet, megtapasztalni a magyar valóságot és elsajátítani nemzete – korábban alig ismert – nyelvét. Először itt került szembe Magyarország hihetetlen elmaradottságaival. Széchenyi neve az 1825. évi országgyűlést követően vált országosan ismertté. Ezen az országgyűlésen Felsőbüki Nagy Pál elragadó ékesszólással beszélt a magyar hazafiságról és arról, hogy ennek ápolására létre kellene hozni a Magyar Nemzeti Akadémiát. Mivel ehhez pénz nem állt rendelkezésre, Széchenyi összes birtokainak egyéves jövedelmét, azaz 60.000 forintot ajánlott fel az akadémia létrehozására. Példáját többen is követték.
Széchenyi haladó gondolkodású hazafi volt. A feudális viszonyokat kívánta megreformálni, és a polgári fejlődést elősegíteni. Ezt a célt szavakkal és tettekkel egyaránt szolgálta. Nevéhez kötődik a Nemzeti Kaszinó létrehozása a Magyar Gazdasági Egyesület megalapítása, a lótenyésztés fejlesztése. Külföldön szerzett tapasztalatait a hazai adottságokat figyelembe véve próbálta átültetni. Az első hengermalom megépítése, a balatoni gőzhajózás, az első magyar vasút, a Tisza szabályozása. az Al-Duna hajózhatóvá tétele. A Várkapu megépítése és különösen az első állandó dunai híd, a Lánchíd és a hozzá kapcsolódó alagút megépítése is mind az ő kezdeményezésének és szervezésének az eredménye.
Nem véletlen, hogy az egyik legnagyobb magyar politikus Kossuth Lajos – akivel sokszor sok mindenben nem értettek egyet – a legnagyobb magyar jelzővel illette.
Széchenyi azt vallotta, hogy a fejlődésnek békében kell megvalósulnia. A nemzetet művelté kell tenni és akkora reformoknak széles társadalmi bázisa lesz. ő maga is több nagyszerű könyvet írt: A Hitel, a Világ, a Stádium, a Lovakrul és még lehetne sorolni.
Széchenyi, mint már említettük Bábolnán is járt és hasznos tanácsokat adott az itteni lótenyésztőknek. Ezt a látogatását a ménesudvarban egy tábla őrzi, szobra a park egyik legszebb részén található, ezen kívül nevét a város egyik lakótelepe is őrzi.
| Előző fejezet | Tartalomjegyzék | Következő fejezet |