Petőfi Sándor utca

A „Mészáros” utcából nyílik és az Ácsi útba torkollik. Az egyik legrégibb bábolnai utca. Tulajdonképpen az egykori 7-es major területére épült. Valahogy mintha az utca jellege ezt egy kicsit magán is viselné. Ebben az utcában található az a családi ház, amely magánlakásként elsőnek épült Bábolnán (Major Tibor háza). A mintegy 350 m hosszú utcában 27 családi ház található. Nagyobb részük régies, egy szintes. Az utca közművesített, portalanított, kiépített járdával. Vízvezeték, csatornahálózat, gáz, villany, telefon, parabolaantenna-rendszer az itt lakók rendelkezésére áll.

Az itteni vízvezetékrendszert annak idején, az ‘50-es években, az itt lakó tsz-tagok építették, társadalmi munkával, bontott anyagból, valamint különböző ,,utakon’’ beszerzett használt csövekből. (Pénz akkor ilyen célra nem volt.) Vizet az itteni bővizű kútból egy víztoronynak kikiáltott, magasra emelt és lefedett tartály segítségével kapták. Ezt a helyzetet 1976 telén a közös tanács szüntette meg. Ugyanis akkor már napirenden voltak a csőtörések. A megyei tanács tartalékalapjából kapott rendkívüli kiutalás segítségével megtörtént a hálózat felújítása és a bábolnai vízvezetékrendszerbe történő bekapcsolása. Ez ma már ilyen egyszerűen hangzik. Akkor nem az volt. Csak megjegyezzük, hogy pl. a téli kivitelezés a velejáró útfelbontásból eredő kellemetlen helyzet miatt, az akkor ott lakók nem dicsértek bennünket, tanácsiakat. Persze egyéb gondok és bajok is voltak. Szerencsére mindezt már elfelejtettük.

Ezt az utcát két másik utca, a ,,Béke’’ és a ,,Mérleg’’ keresztezi. Egyébként ezen az utcán lehet megközelíteni a régi piacteret és az itt lévő üzletsort. Ebben az utcában van egy magánkézben lévő fodrászüzlet (Mogyorósi Józsefné) és ebben az utcában van a községi könyvtár, sőt nem is olyan régen itt székelt a helyi tv stúdiója is.

Az utca névadója Petőfi Sándor. Egyszerű nép gyermekeként látta meg a napvilágot Kiskőrösön. Apja, Petrovics István, hentes és mészáros, délszláv származású, anyja, Hrúz Mária, szlovák származású volt.

Ebből a házasságból született 1822 szilveszterének éjszakáján a legmagyarabb magyar költő, Petőfi Sándor. Talán nem tévedünk, ha azt állítjuk, hogy minden idők legnagyobb magyar költője volt. Úgy írni a népről, a szabadságról, az igazságról, a szerelemről, a szülőkről, a hazaszeretetről és a magyar tájakról mint õ, senki nem tudott.

Verseinek nyelvezete egyszerű és érthető a nép széles rétegei számára is. Ez nem véletlen. A nép gyermekének vallotta magát. Egyik versében (Lehel vezér) ezt meg is fogalmazta.

,,Nem a palotáknak fény s gyertyaszála Vagyok én, hanem a kunyhók mécsvilága. Alant születtem én szalmafedél alatt Sosem tagadom meg a származásomat.’’

Iskoláit Pápán, majd a felvidéken, Selmecen végezte. Az első versei már 16 éves korában megjelentek. Apja tönkrement, ennél fogva korán megismerkedett az élet árnyoldalaival. Rengeteget nélkülözött. Gyalog bejárta szinte az egész országot. Vándorszínész, katona, majd lapszerkesztő lett. Az 1848. március 15-i pesti forradalmi események egyik vezéralakja volt. Nemcsak írásaival, költeményeivel lelkesített, hanem ténylegesen is résztvett a szabadságharcban. Feleségét és a nemrégen született fiát odahagyva ment a csatatérre. 1849 augusztusában a segesvári csatában eltűnt. Most egy 1844-ben írt, egyik legszebb versét idézzük.