József Attila utca

Az 50-es évek elején (a Rákosi látogatás után) az egykori FAGI telepen két sor ház épült egymásnak háttal. Közöttük hatalmas kertek terültek el és terülnek el napjainkban is. Ez az építkezés (legalább is ami a formátumát illeti) a régi uradalmi építkezésekre hasonlított. Nem egy utca épült itt két sor házzal, hanem két sor ház épült utca nélkül. Szerencsére később ez a helyzet változott. Ma már mindkét sor házzal szemben is házak épültek, így kialakulhatott a FAGI telep két utcája. Közülük az egyik – amelyikről most szó lesz- a József Attila utca. Ez az utca is tulajdonképpen a ,,Mészáros’’ útról nyílik és tart egészen az egykori ,,téglaplatz’’- ig. Az itt elterülő, ma még hasznosíthatatlan szűz terület adta egykor a híres ,,Bábolnai tégla’’ alapanyagát. Ez a terület most napjainkban úgy néz ki, mint egy feltáratlan bozót. Ismereteim szerint a község távlati tervében házhelyként, telekként szerepel és feltehetően így is kerül majd hasznosításra.

Az utcában 26 családi ház van. Más utcáktól eltérően itt a házak előtt nagy előkertek találhatók, amelyek általában gyümölcsösök. Erről az utcáról is elmondható, hogy teljesen közművesített. Víz, villany, csatorna, telefon, gáz, parabola-antennarendszer a lakosság rendelkezésére áll. Az utca portalanított, járdásított, sőt, a korábbi problémát okozó csapadékvíz elvezetése is megoldódott, kibetonozott árok és átereszek biztosítják a víz elfolyását.

Korábban, itt ebben az utcában volt a szövetkezeti gáz-cseretelep. A földgáz bevezetése azonban ezt az intézményt feleslegessé tette, így megszűnt.

Ugyancsak itt volt a sertés átvevőhely. A jól megépített, fedett karámok még ma is vannak. A beépített mérleget azonban elvitték. Hogy kinek volt ez útjában? És ki merte ezt megtenni? Valamikor, hetenként 3 nap is vettek itt át állatokat hízókat, malacokat, anyakocákat a bábolnai háztáji gazdálkodók nagy örömére és segítségére. Sőt, a környező községek (Bana, Tárkány) ilyen jellegű áruinak átvételére is itt került sor. Ma fordított a helyzet. Miután a mérleget elvitték, átvétel nálunk nincs, így mi, bábolnaiak nem kis fáradság és költség árán kénytelenek vagyunk a háztájiban megtermelt áruinkat Banára, Tárkányra vagy Kisbérre vinni. És mind e kellemetlenséget előidéző intézkedés történt a nem kis számú háztáji gazdálkodó megkérdezése nélkül.

Ez a helyzet több mint elgondolkodtató. Az utca névadója József Attila, egyik legnagyobb magyar költő. Szegény sorsú családból származott. Magáról így vall: ,,Apám – néhai József Áron – háromesztendős koromban kivándorolt, engem pedig az Országos Gyermekvédő Liga Öcsödre adott nevelőszülőkhöz. Itt éltem 7 éves koromig – már akkor dolgoztam, mint általában a falusi szegénygyerekek – disznópásztorkodtam. Hétesztendős koromban anyám – néhai Pőcze Borbála – visszahozott Budapestre, beíratott az elemi iskola második osztályába. Anyám varrással és takarítással tartott el bennünket, engem és két nővéremet.’’ A gyerekkorához voltak hasonlók ifjú évei is. Rengeteget nélkülözött és szenvedett. Anyja megbetegedett, ápolását, ellátását õ végezte. Munkát vállalt, csomagokat hordott, tüzelőt, rőzsét cipelt, batyuzni járt, hogy valahogy beteg anyját elláthassa. 14 éves korában meghalt az anyja. Nővérének férje lesz a gyámja, aki elintézi, hogy bekerüljön a makói internátusba. Itt már verseket ír. Juhász Gyula a kor neves költője felfigyelt rá. Lelkesíti, támogatja. Beiratkozik a szegedi egyetemre. Egy verse miatt egyik professzora megneheztelt rá, e miatt tanulmányait kénytelen abbahagyni. Közben két verses kötete is megjelenik. Megjárja Bécset, Párizst, majd hazatérte után egyik napilap szerkesztői állásába kerül. Egészsége megromlik. Betegen leromlott állapotba, felzaklatott idegekkel, fiatalon, 32 évesen vet véget életének. Költeményei a magyar költészet gyöngyszemei. Egy versét idézzük:

Születésnapomra

1937. április 11.