Bábolna egyik legrégibb utcája. Építése 1946-ban kezdődött. Tulajdonképpen a ,,Mészáros’’ utcából nyílik (a Virág utcával együtt) és tart a Wesselényi utcáig. Ezt követően mint földút elvisz a ,,Lobkovitz’’ erdőbe. Az utca 16 m széles, és 450 m hosszú. Közművesített. Villany, vízvezeték, gázvezeték, csatornahálózat, telefon, parabola antenna rendszer kiépítve. Portalanított és járdával rendelkezik. Az utcában található családi házak száma 45. Az utcában egy magán vegyeskereskedés (Konrád Józsefné) található, ezenkívül itt van a ,,Mátray-ház’’, melyben állatorvosi rendelő, művészbolt és lovasbolt is működik.
Az utcában lévő családiházak, telkek rendezettek, az udvarok tiszták és gondozottak. Az ide épült családi házak túlnyomó többsége – mint már említettük is – régi, ennélfogva egyszintes. Az utóbbi években épült házak azonban már nagyobbak és kétszintesek.
Az 1945-ös esztendőben Kossuth Lajos neve fogalommá vált. Nem véletlen, hogy az akkor földhöz juttatott és itt építkező cselédek utcájukat róla nevezték el. A névadóról sok mindent tudunk, mégis talán nem árt az ezzel kapcsolatos ismereteinket felfrissíteni és az utca mai lakóinak a szíves figyelmébe ajánlani.
Kossuth Lajos Magyarország későbbi kormányzója 1802-ben született a felvidéken Monokon és 92 éves korában halt meg száműzetésének színhelyén, az Olaszországi Turinban 1894-ben, vagyis ebben az évben 100 esztendeje. Kossuth Lajos vagyontalan, kisnemesi családból származott. Iskoláit Sárospatakon végezte. Iskoláinak elvégzése után, mint fiatal zempléni ügyvéd részt vesz a pozsonyi országgyűlésen. Az innét írt ,,Országgyűlési Tudósítások’’ című munkái, írásai hozták el számára az ismertséget. Mint fiatal, jó kiállású nemes, aki ez mellett okos és ragyogó szónok is, hamarosan az országgyűlés egyik meghatározó személyiségévé válik. A haladó szellemű – elsősorban fiatal – követek hívei lesznek. Kossuth vezetésével nagy elszántsággal küzdenek a zsarnokság ellen, a jobbágyság felszabadításáért, és a régi elavult törvények megreformálásáért vagy eltörléséért. Kossuth tevékenységét az osztrák zsarnokság és ennek magyar kiszolgálói nem nézték jó szemmel. Mint az ország rendjének ,,felforgatóját’’, 1837. május 4-én letartóztatják és börtönbe zárják. 4 év büntetést szabnak ki rá. Börtönéből 1840-ben szabadul. A fogság nem törte meg. Tanult! Alapos gazdasági ismeretekkel és nyelvtudással (megtanult többek között angolul is) lépett ki a börtönök kapuján. Szabadulását követően 1984. január 1-jén az szerkesztésében megjelenik egy haladó szellemű magyar újság, a ,,Pesti Hírlap’’. Az első vezércikket is õ írja. A lap segítségével hatalmas munkába kezd. Megszervezi az ,,Iparegyletet’’ létrehozza a ,,Gyáralapító Társaságot’’, majd a ,,Kereskedelmi Társaságot’’. Ezek az intézmények óriási jelentőségűek az ország gazdasági fejlődése szempontjából. Kossuth küzdelmeihez az 1948. tavaszán Európán végig söprő forradalmi vihar ad új lendületet. 1848. márc. 15-én a pesti ifjúság és a pesti nép forradalmának hatására a nemrégen alakult magyar országgyűlés – Kossuth és társai inspirálására – rendre, sorra megszavazza a nép által már nagyon várt törvényeket. Ezek közül a legjelentősebb, hogy eltörlik a jobbágyságot és ezzel a hűbéri rend megszűnik. Az ország megindulhat a polgári fejlődés útján. Az országgyűlés szintén Kossuth javaslatára létrehozza a 200.000 fős magyar honvédséget. Ez a fejlődési folyamat az osztrákoknak nem tetszett. Először a nemzetiségeket hangolták a magyarok ellen, majd ők, sőt később orosz szövetségeseik is fegyverrel támadtak Magyarországra. Az ország védekezett, létrehozták az ,,Országos Honvédelmi Bizottság’’-ot. Ennek elnöke Kossuth Lajos lett. Később 1849. április 14-én a debreceni nagytemplomban megtartott országgyűlésen az ország kormányzójává választották. A szabadságharc eseményei ismertek. A világ egyszerűen csodálta azt, ami a magyar harcmezőkön történik.
A szabadságharc mégis elbukott, a túlerő győzött. Kossuth menekülni volt kénytelen. Olaszországban kapott menedékjogot és ott is élt haláláig. Kevés olyan vezető volt történelmünk során, kit a nép úgy szívébe zárt, mint Kossuth Lajost. Ezt a nép által költött alábbi dal is bizonyítja!
,,Esik eső karikára, Kossuth Lajos szent sírjára, Ahány csepp most esik rája, annyi áldás szálljon rája, Éljen a magyar szabadság, éljen a haza.’’
| Előző fejezet | Tartalomjegyzék | Következő fejezet |