Növénytermelésről csak az 1869-es évtől kezdve beszélhetünk. Az összes terület nagyobb részét művelték, a többi rét és legelő maradt.
A kaszások közül búzát, rozst, árpát és zabot, a kapások közül burgonyát, takarmányrépát és kukoricát termeltek. A burgonyatermelés bővítésére is lehetőség nyílt, mert felépült az ászári keményítőgyár.
A több évtizedes tapasztalatok alapján az ősziek sokkal jobb termést adtak mint a tavasziak.
A kevés csapadék és a talaj gyenge víztartó képessége miatt bevezették az őszi mélyszántást. A talaj víztartó képességének javítását trágyázással, helyes talajműveléssel és a terület fásításával próbálták megoldani. A rétek és legelők gondozására nagy gondot fordítottak.
1934-ben 4 traktort vásároltak. A jobb talajmegmunkálás hatására megemelkedtek a termésátlagok. Nagy területeken tértek át a dohány, rostlen és a cukorrépa termelésre.
A gazdaság fejlődése tette szükségessé a malom megépítését. 1858-ban egy kisebb malom épült, melyet a gőzcséplőgép mozdonya működtetett.
Ezen őrölték az uradalmi munkások gabonáját és az állatok takarmányozásához szükséges terményeket.
1888-ban a gabona alacsony ára mellett a malomi termékek nagyon magas ára tette szükségessé egy nagy gőzmalom felépítését. Alapításának első éveiben csak az uradalom szükségleteit látta el. Később a környező települések is idehozták gabonájukat őröltetni. Ettől kezdve a gőzmalom éjjel-nappal dolgozott 25 munkással.
| Előző fejezet | Tartalomjegyzék | Következő fejezet |