A banai úti lakótelep ötödik új utcája. Itt 40 telek lett kialakítva. Beépítettsége befejezés előtt áll, mindössze 5 telek van, ahol még építkezés folyik. A közművesítettsége teljes, miután víz, villany, gáz, parabolaantenna-rendszer és csatorna az itt lakók rendelkezésére áll. Az utca portalanított, járda azonban ezidáig csak az egyik oldalon épült meg. Miután ez is új utca, az ide épült házak is újak és nagyon szépek. Rendezetlenséget csupán a még nem épült kerítések hiánya okozza.
Az utca névadója, Nagyváthy János a reformkor egyik nagy mezőgazdásza. Miskolcon született 1755. január 19-én, elszegényedett nemesi családból. Felsőbb iskoláit Sárospatakon végezte, itt jogot és teológiát tanult. Iskoláinak elvégzése után állást vállal – az akkori szokásoknak megfelelően – egyik nagy főúri családnál, gróf Szapáry Istvánnál nevelősködik.
Két év elteltével, végzettségének megfelelő munkát talál. Losoncra megy tanárnak. Tanári állását szembaja miatt kénytelen otthagyni. Felgyógyulása után katonának áll be az akkori osztrák hadseregbe. A magas műveltségű jó megjelenésű Nagyváthy katonai pályán is gyorsan halad előre. Rövidesen kapitányi rangot ér el. Egységével bejárja Ausztriát. Belgiumot. Itáliát, vagyis megismerkedik Európa fejlettebb államainak életével. Mindenütt nyitott szemmel jár, így rengeteg tapasztalatot gyűjt. Különösen a gazdasági élet, ezen belül a mezőgazdasági termelés, érdekelték. 1786-ban hétéves katonai szolgálat után leszerelt. Ideiglenesen Bécsben telepedik le. Megismerkedik az osztrák főváros társadalmi és politikai életével. Eljut az egyik szabadkőműves páholyba is, melyet a haladó gondolkodású magyar főurak, többek között Széchenyi Ferenc gróf és Festetics György gróf, és mások is látogatnak. Ismeretséget köt Festetics Györggyel, akinek a nagytudású, művelt, gazdasági kérdésekben jártas fiatalember nagyon megtetszik. Közben Nagyváthy az egyik Bécs környéki birtokon gyakornoki állást vállal, majd egy lehetőséggel élve Belgiumi tanulmányúton vesz részt.
Hamarosan hazatér Budapestre. Itt is működik már szabadkőműves páholy. Nagyváthy a ,,nagymívűség’’ szabadkőműves páholynak lesz a tagja. (Csak megjegyezzük, hogy a ,,szabadkőműves’’-ség a kor haladó szellemi irányzata volt.) Bekapcsolódik az ország társadalmi és politikai életébe, barátságot köt a kor nagyjaival, mindenekelőtt a nyelvújító Kazinczyval és a költő Batsányival.
Festetics György gróf 1791-ben Nagyváthyt meghívta birtokára Keszthelyre jószágkormányzónak. Birtoka ugyanis nagyon leromlott állapotba került. Nagyváthy a meghívást elfogadta. Nekiállta birtok rendbetételének. Váltógazdasággal, talajjavítással és egyéb eljárásokkal hamarosan talpra állította a birtokot. Újít az elszámoláson is. ő vezeti be először a kettős könyvelést. Eredményeire támaszkodva rábeszéli Festeticset, hogy mezőgazdasági szakemberek képzésére alapítson egy tanintézetet Keszthelyen. Az intézet meg is alakul 1797-ben. Nagyváthy lett az intézet első igazgatója. ő indítja útjára a később tangazdasággal kibővített és akadémiává fejlesztett Georgikon-t.
Nagyváthy nemcsak gyakorlati, de elméleti szakember is volt. Több gazdasági élettel kapcsolatos írás került ki a tolla alól. Pl. 1791-ben a ,,Szorgalmatos mezei gazda’’ című tanulmány, mely az első magyar nyelvű gazdasági szakmunka volt. Ezen kívül a ,,Magyar házi gazdaasszony’’, a ,,Magyar practikus termesztő’’, ,,A Magyar practikus tenyésztő’’, ,,A Magyar gazdatiszt’’ – hogy csak néhányat említsünk.
Több évi keszthelyi szolgálat után 1807. végén megvált a Festetics uradalomtól. Hogy miért? Ennek oka még ma is ismeretlen. A gróf Keszthely mellett Csurgón egy kis házat bocsájtott rendelkezésére és ez mellé még két jobbágytelket is adományozott. Élete hátralévő részét itt élte le egyszerű körülmények között. Műveinek egy része is itt született, melyek közül néhányat csak halála után adtak ki.
| Előző fejezet | Tartalomjegyzék | Következő fejezet |