Hazánk 1000 éves fennállásának évfordulóját abban az időben országszerte megünnepelték. Nálunk Bábolnán is nagy ünnepély volt. Ennek keretében egy emlékmű felállítására is sor került. Az emlékmű a katolikus templom előtti parkban ma is megvan és megtekinthető. Ezen a kb. 3 m magas szürke márványoszlopon a következő felirat olvasható:
,,Magyarország ezeréves fennállásának emlékére emelte a Bábolnai Magyar Királyi Ménesintézet tisztikara és tisztviselő kara 1896-ik évben.’’
Megjegyezni kívánjuk, hogy a millenniumi évet nemcsak ez az emlékmű jelzi. Ezzel kapcsolatban megjelent egy nagyon szép kézírással írott könyv is. Ez a könyv az akkori Bábolna helyzetét részletesen és nagy szakértelemmel tárgyalja illetve ismerteti. Munkánk során e könyvnek néhány adatát és megállapítását mi is felhasználjuk.
A könyv adatai szerint Bábolna ebben az időben már jelentős településként létezett. Igaz, hogy nem egy közigazgatási egység, vagyis nem egy község volt, hanem csupán egy puszta, amely közigazgatásilag a szomszédos Bana községhez tartozott. Mindez sajnos akkor is igaz volt, ha mind területileg, mind a lakosság számát illetően néhány közeli községnek mint pl. Bana. Ete, Csép, Kisigmánd ilyen jellegű helyzetét meghaladta. Bábolnapusztának mint állami birtoknak létezését többek között a következők jellemezték:
Volt a ménes a maga tisztikarával és volt a birtok a maga tisztviselő karával. Az előbbiek a lótenyésztést, az utóbbiak a mezőgazdasági termelést végezték. Az előbbiek mint hivatásos katonatisztek egyenruhás lóápolókkal, az utóbbiak mint iskolázott, szakképzett civil mezőgazdászok voltak és civil mezőgazdasági cselédekkel dolgoztak.
Az akkori Bábolna a könyv szerint egy összefüggő terület volt. Nagysága 7076 kataszteri hold, ami kb. 4000 hektárnak felel meg. E terület nagyobbik része kb. kétharmada ekével művelt terület, vagyis a mezőgazdasági termelést szolgáló terület volt még egyharmada legelő, erdő és egyéb más művelés szolgálatában állt.
Az akkori adatok szerint a Bábolnán élő lakosság száma 1470 fő volt. Ennek megoszlása a következő: civil lakosság 1111 fő, ebből 577 férfi és 534 nő. A katonai népesség száma: 350 fő, ebből 321 férfi és 29 nő. Mindez együttesen 1470 fő.
A birtok ekével művelt területein elsősorban a következő főbb növények voltak: búza, rozs, árpa, zab, repce ezenkívül a mesterséges takarmányfélék, mint pl. a zabosbükköny, köles. A mezőgazdasági termeléshez szükséges felszereléssel a birtok rendelkezett. Volt pl. 41 igáskocsi, 152 igásszekér, 19 db vetőgép stb. Igaerőt elsősorban az ökrök biztosították.
Az akkori viszonyok modern felszerelése létezett a birtokon, villany, telefon. rádió a szakvezetésnek rendelkezésére állt. A lakosság ellátását szolgáló intézményrendszer is megvolt. Volt pl. iskola, templom, kórház, orvos, üzlet és kocsma is.
Ilyen volt Bábolna mint település 1896-ban.
| Előző fejezet | Tartalomjegyzék | Következő fejezet |