Hol vagyunk már az 1960-as évek Bábolnájától? Az akkori puszta helyett egy város fogad bennünket. És nem is akármilyen. Rendezettségét, tisztaságát, újszerűségét sok régi város is megirigyelhetné.
Egy pillanatra tekintsünk vissza a közelmúltra. 1960-ban településünk 2 rövid utcából, 2 félutcából, az akkor még meglévő cselédlakásokból és néhány régi épületből állt. Lakóinak száma nem érte el a 2000 főt, még a hozzákapcsolódó körzeti majorokkal együtt sem. Vajon mi történt ezalatt a 40 év alatt? Honnan került elő a most meglévő 30 utca közel 1000 új családi házzal, és a hozzájuk kapcsolódó szükséges intézményrendszerrel, valamint a közel 4000 lakossal együtt? Kétségkívül nem az égből mannaként hullott az ölünkbe. Hát akkor honnan? A magyarázatot a ,,Kakas’’ adja meg!
A Tata felől Bábolnára érkező utas az út jobboldalán az I-es keltető előtt egy hatalmas betonoszlopon álló fém kakassal találkozik. Ez a kakas egy szimbólum! Szimbolizálja az új világot az új helyzetet. Érkeztével annak idején egy új világ is érkezett Bábolnára. Ez az ideérkező új világ nem volt más, mint egy új termelési forma és ennek az új termelési formának egy új, eddig ismeretlen rendszere. Pontos nevén megnevezve: ,,Iparszerű Baromfihús és Tojástermelési Rendszer’’. Ez az új termelési forma forradalmat csinált. Forradalomra szította a gazdasági termelést, de forradalmasította a lakosság társadalmi életét és szemléletét is. Épültek a telepek, épültek a keltetők, bővültek az ipari létesítmények és ennek megfelelően bővült a foglalkoztatottak köre is. Előbb a helyi munkaerő felesleg, majd a környék munkaerőfeleslege is talált foglalkozási és kereseti lehetőséget. Mindezen túl a távoli vidékek – mindenekelőtt a Szabolcs-Szatmár megyeiek – csapatostul érkeztek és találtak munkát. A foglalkoztatási és kereseti lehetőségek kellemes gondja mellett az elhelyezési és ellátási gondok okoztak szinte megoldhatatlan problémát. Különösen a vidékről érkezők jelentettek ilyen gondokat. Az átmeneti megoldásokon túl csak a lakásépítés oldhatta meg ezt a feladatot. A helyi gazdasági és társadalmi szervek összefogásával sikerült ezt a problémát is megoldani. Lehetőség nyílt családi házak építésére. A gazdasági és állami szervek támogatása a lakossági összefogása főleg a társadalmi munka terén hihetetlen eredményeket hozott. Évenként 40-50 családi ház épült. A volt cselédek örültek, mert az új házaikban még fürdőszoba is volt. Maga a gazdaság is épített. Egymásután épültek a lakótelepek. Előbb a Kisfaludy, majd a Széchenyi, a Rózsaerdei és végül az Ifjúsági lakótelep épült fel. A megnövekedett lakosság ellátását az erre hivatott régi intézményrendszer nem tudta biztosítani. Újakat, nagyobbakat kellett építeni. Ennek alapján épült fel az új tanácsháza, az új óvoda, az új iskola, az új művelődési ház, az új szakorvosi rendelő, bővült a kereskedelmi hálózat és az utóbbi időben új szállodával, sportcsarnokkal és postával lettünk gazdagabbak.
Mindezekhez hozzá kell tenni, hogy a közel 4000 lakos olyan 30 utcában lakik, amelyik mindegyike járdásított, portalanított, víz, villany, gáz, csatorna. parabolaantenna rendszer van mindenütt. Egyszóval teljes a közművesítettség. Mindezt szimbolizálja a ,,Kakas’’ illetve a vele együtt érkező új termelési rendszer.
| Előző fejezet | Tartalomjegyzék | Következő fejezet |