Mező Imre utca

Ez egy felemás utca. Felemássága abból adódik, hogy az utca egyik oldalát az 1950-es években a FAGI-telep két sor házának egyikeként építették, míg a másik fele 30 évvel később épült. Ez a különbség meg is látszik, mármint a házak nagysága és modernsége tekintetében. A FAGI-telep házai, melyek most nem tartoznak a legnagyobb és legmodernebb házak közé – abban az időben valóságos csodának számítottak. A szoba-konyhás cselédházakhoz szokott bábolnaiak akkor az 50-es években olyan lakásokat építhettek maguknak, melyben két szoba, sőt fürdőszoba is volt, a vezetékes vízről, villanyról nem is beszélve.

Az utca nyugati oldala mint említettük is, 30 évvel később épült. Hogy miért? Ennek is megvan a maga története. Mint ismeretes, az első házhelyosztás Bábolnán az 1960-as évek elején a 16-os táblán, majd ezt követően a Barackosban történt. (A már említett FAGI-telep az egy külön téma.) Miután az itt kimért telkek beépültek, illetve gazdára találtak, el kellett dönteni az akkori vezetésnek, a tanácsnak és a kombinát igazgatóságának azt, hogy a település merre terjeszkedjen. Túl sok lehetőség nem volt, ugyanis Nagyigmánd felé a terjeszkedést kizárta az akkor épülő takarmánykeverő üzem, valamint a vele szemben tervezett (később megépült) IKR-központ. Az Ács felé terjeszkedésünk útjában állt az akkor még létező Jéger-major. Maradt a Csemerház felé való terjeszkedés, vagyis a Malom-tó utáni terület, vagy a Bana felé menő országút bal oldali területe. A jobb oldali ugyanis be volt építve, itt egy baromfitelep volt. Azokban az években az ilyen témákban a dolgozók véleményét is ki kellett kérni. Ez meg is történt tanácsülés, ill. termelési értekezleteken. A tanácsnak és a gazdaság vezetőségének az volt a javaslata, hogy ne Tárkány, hanem Bana felé terjeszkedjünk. Ezzel a dolgozók is egyetértettek, csak attól ódzkodtak, hogy a házhelyek céljára tervezett terület eléggé mélyen fekvő vizes terület volt abban az időben. Végül is megszületett a döntés: Bana felé terjeszkedtünk! A terület vizességét árkolással meg lehet szüntetni, hangzott el az érv, egyéb szempontokat figyelembe véve pedig ez a terület a legalkalmasabb. Így kerültek kialakításra a FAGI-telep szélső házsorával szembeni telkek és még 7 új utcának közel 300 házhelye. Napjainkban az utcák nagyrésze, köztük a Mező Imre utca jobb oldala is, már beépült. A Mező Imre utca jobb oldalára épült házak szinte mindegyike kétszintes modern, nagyon szép ház. Az utcában van egy virágbolt és itt működik a közkedvelt ,,Bástya’’ vendéglő is. Az utca közművesítettsége teljes. Vezetékes víz, villany, gáz, telefon, parabola antennarendszer, csatorna az itt lakók rendelkezésére áll. Az utca portalanított és félig járdásított.

Az utca névadója Mező Imre, a magyar munkásmozgalom kiemelkedő személyisége. Szabolcs megyében, Ramacsaházán született 1905. december 13-án. Szülei szegény parasztok voltak, akik fiukból szakmával rendelkező iparost kívántak nevelni. Kisvárdára adták tanoncnak egy szabó mesterhez. A fiatal Mező Imre miután a szabóságot kitanulta, felszabadult, vagyis segéd lett, s elhagyta az országot. Belgiumban telepedett le. Itt tovább képezte magát és megismerkedett a munkásmozgalommal. Tagja és aktív harcosa lett a belga Kommunista Pártnak. Később megnősült, majd feleségével együtt 1936-ban belépett abba a nemzetközi brigádba, mely Spanyolországban a köztársaságiak oldalán harcolt. Részt vett a Madrid körüli harcokban. A fasiszta erők győzelme után Franciaországba ment, 1939-1941 között a francia hadsereg tisztjeként teljesített szolgálatot. 1943-ban Párizsba vezényelték. Itt tevékenykedett az ellenállói mozgalom egyik vezetőjeként, egészen Párizs felszabadulásáig. 1945-ben hazatért.

Idehaza a szakszervezeti mozgalomban kapott munkát, illetve feladatot. Mező Imréről feljegyezték, hogy megtestesítője volt az igazi munkásvezetőnek. Igazságos, becsületes és főleg emberséges volt. Munkatársai és beosztottjai rajongtak érte. Dolgozók, munkások sokaságának élvezte a bizalmát. Ezt mutatja az a rengeteg ügy, melynek intézésére felkérték. ő vállalta! Minden ügyet magáénak vallott, elintézett és megválaszolt. Az is fennmaradt róla, hogy szociálisan nagyon érzékeny volt. (Ez származására vezethető vissza.) Különösen a szegény sorban élőket és a gyermekeket patronálta. 1954-től a MDP budapesti bizottságának titkára. 1956 júliusában már a központi vezetőségnek a tagja. 1956. október 30-án a Köztársaság téri harcokban életét vesztette.