A Banai úti lakótelep harmadik új utcája. Az itt kialakított 44 teleknek mintegy kétharmada (30 családi ház) már beépített. Az utca meglehetősen felemás képet mutat. A keresztútig teljes a beépültség és a terület rendezettsége. A víz, villany, gáz, csatorna, parabola antenna rendszer eddig van kiépítve, sőt a mindkét oldalon megépült járda és az utca portalanítása is csak eddig tart.
Ezen túl – mármint a keresztúton túl – a közművek nagy része hiányzik, ezenkívül pedig az itt lévő területet sem éppen a rendezettség jellemzi.
Az utca névadója dr. Marek József, a magyar állategészségügy nagy tudósa. Vágszerdahelyen született 1892. március 18-án. Az állatorvosi oklevelét 1882-ben szerezte. Ezt követően megyei állatorvos, majd a Kőbányai Állategészségügyi Hivatal laboratóriumi vezetője. Tanulmányait tovább folytatva 1898-ban bölcsész doktorrá avatták, majd az Állatorvosi Főiskola laboratóriumi adjunktusa illetve tanára lett. Az itt végzett tudományos és oktató munkája mind idehaza, mind a nemzetközi tudományos életben ismertté, sőt elismertté tette a nevét.
Mint köztudomású, az élelmiszertermelés a mezőgazdaságban történik. A növénytermelés mellett az állattenyésztés az, amelyik a mindennapi kenyerünk mellé a mindennapi tejet, tojást, húst, zsírt, stb. megtermeli.
Nem mindegy azonban, hogy hogyan, és az sem. hogy, mit, mennyit, és mennyiért termel. Az is köztudott, hogy csak egészséges állat termelése használható illetve fogyasztható, és csak egészséges állat termelése gazdaságos.
Az állategészségügy szerepe tehát döntő jelentőségű. A betegség – főleg nagy tömegű állat esetén – óriási pusztítást és károkat okozhat. Védekezés? Mindenekelőtt a megelőzés, de ha már kitört a betegség, akkor a gyors és hatékony gyógyítás.
A betegségek megelőzhetők, gyógyításuk viszont csak a felismerés után lehetséges. Nemcsak a kórokozókat, de a kiváltó körülményeket is fel kell ismerni. Ennek volt nagy szakértője és tudósa Marek József. Elsőnek állapította meg a baromfiakat tömegesen pusztító betegség, a neurolymhphomatost. Ezt a betegséget a nemzetközi tudományos körökben róla nevezték el. Napjainkban is ,,Marek-betegség’’ néven ismeretes. A másik ilyen súlyos betegség a mételykór volt. Ez is óriási pusztítást okozott a baromfi állományban, egészen addig, míg kórokozóját Marek doktor fel nem fedezte. Ezt követően kikísérletezett egy hathatós gyógyszert, a ,,Distolt’’, amely szintén nagy feltűnést és elismerést váltott ki világszerte. A gyógyszert előállító budapesti Chinoin gyár pedig, ennek köszönhette hírnevét és nem utolsó sorban gazdasági fellendülését. Marek József tudóstársával, Hutyra Ferenccel együtt több tudományos dolgozatot és tanulmányt írt. Így többek között: ,,Az állatorvosi belgyógyászat’’, ,,A klinikai diagnosztika’’, ,,Speciellen Phatológie und Therápia der Haustivere’’. Ez utóbbi két kötetes tanulmányukat, mely két kiadást is megért, több nyelvre is lefordították.
Marek József munkáját a háborút megelőző években is elismerték és megfelelően értékelték. Ezt bizonyítandó el kell mondani, hogy 1935-től a negyvenes évekig a magyar törvényhozás felsőházának is a tagja volt. Köztudomású, hogy nálunk a felsőházi tagok – eltérően a parlament képviselőitől – nem választás, hanem kinevezés útján kerültek tisztségükbe. Kinevezést pedig, csak azok kaphattak, akik jelentős érdemeket szereztek a társadalomnak illetve a társadalmi életnek. Korábban már említettük, hogy neve, munkája nemzetközileg is elismert volt. Ezt egy érdekesség is alátámasztja. 1945-ben a Budapestre bevonuló szovjet csapatok állatorvos tisztjei ,,Marek tanár urat’’ keresték és parancsnokságuk nevében segítségüket ajánlották munkájához.
Mint ismeretes, a háború után az első ,,Kossuth-díjakat’’ 1950- ben adták ki. Az akkor már idős, több mint 80 éves Marek Józsefet az első Kossuth-díjasok között találjuk.
| Előző fejezet | Tartalomjegyzék | Következő fejezet |