Kölcsey Ferenc utca

A ,,Barackos’’ második keresztutcája. Az Ácsi út mellett elterülő nyárfástól a Kossuth Lajos utcáig tart a mintegy 450 m hosszú utca. Az itt található családi házak száma 35. Itt is elsősorban kétszintes, nagyon szép házak épültek. Az utca közművesítettsége teljes. Vezetékes víz, villany, gáz, parabola antenna rendszer az itt lakók rendelkezésére áll. Az utca portalanított és járdásított.

Az utca névadója Kölcsey Ferenc, a reformkor nagy költője, nagy hatású szónok és politikus, nemzeti imánknak a Himnusznak a szerzője. 1790-től 1838-ig élt. Sződemeteren született (Szatmár megye) egy középnemesi családban. Korán árvaságra jutott. Fél szemét himlő következtében gyermekkorában elveszítette.

Iskoláit Debrecenben végezte. 1810-ben mint jogot végzett fiatalember Pestre kerül és itt mint joggyakornok dolgozik. Megismerkedik az akkori magyar társadalomban végbemenő haladó áramlatokkal, mindenekelôtt Kazinczy nyelvújító mozgalmával. Annak lelkes híve és harcosa lesz. Több levelet vált a híres nyelvújítóval akit levelében ,,Édes uram bátyám’’-nak szólít. Részt vesz a nyelvújítással kapcsolatos vitákban. Természetesen Kazinczy oldalán. ,,Felelet a Gondolatra’’ c, írása, melyet Kazinczy nyelvújító mozgalmát támadó maradi gondolkodásnak ellenében írt, és melyben a maradiságot parodizálja, a magyar irodalom egyik legélesebb szatírája. Megismerkedik a kor magyar irodalmával, költészetével, mindenek előtt Csokonay és Berzsenyi munkáival.

1815-ben visszavonul Szatmár megyei birtokára, Csekére. A műveletlen és maradi nemesi környezetben magányosan él és dolgozik. Több filozófiai tanulmányt ír és verseinek nagy többsége is itt és ekkor születik. A himnuszt is itt írta 1823-ban.

A reform mozgalom az 1820-as évek végére minden üldöztetés ellenére kiszélesedik és egyre inkább a társadalmi élet meghatározójává válik. A császári ház kénytelen bizonyos engedményeket tenni. Élénkül a megyék politikai élete, ülésezik az országgyűlés. Mindez lehetőséget biztosít a kor haladó szellemű fiatalságának a politikai szereplésre.

Kölcsey 1829-ben Szatmár megye aljegyzője lesz. Itt gyakorlatot és rutint szerez. 1832-ben országgyűlési követ. A haladó ellenzék legkiválóbb szónoka válik belőle. Ahogy az írások megörökítették, nem volt egy nagy érces hangú szónok. A hangja inkább színtelen és tompa volt, bölcsességét, érvelését és logikáját – mely a szónoklat jellemezt – lenyűgözve hallgatták a karok és rendek a pozsonyi országgyűlésen. Több nagyhatású beszédet mondott. Szólt többek között az akkor folyó lengyel szabadságharc támogatásának fontosságáról, a jobbágyfelszabadítás, a magyar nyelv hivatalossá tételének a szükségességéről, hogy csak néhányat, említsünk a sok közül. A fiatal Kossuth Lajos – aki akkor már az országgyűlés egyik jegyzője – így ír róla egyik tudósításában. ,,A tiszai követek asztalánál egy férfi állott… Egy erős lélek törékeny test láncai között: Tar agyát őszbevegyült kevés hajszálak lengik körül: színtelen arcán ezernyi virrasztott éjnek tikkadtsága ült, egyetlen szemében a nemzet minden múlt és jövő bánata tükrözött.’’

Kölcsey Ferenc filozófiai tanulmányokkal is foglalkozott. Unokaöccséhez, Kölcsey Kálmánhoz írt levelének néhány megállapítása ma is igaz és megszívlelendő. Idézünk belőle:

,,Az élet egyetlen értelme a tett.’’ – írta. ő tudta, hisz maga is tevékeny volt egész életében.

,,Hass, alkoss, gyarapíts és a haza fényre derül’’ – írta máshol.

,,Négy szócskát üzenek, vésd jól kebledbe, s fiadnak hagyd örökül ha kihunysz: A haza minden előtt.’’

Kölcsey nem élt hosszú életet. Korán elment, 49 éves korában. De csak a teste! A szelleme, az embersége és a magyarsága – mely a Himnuszban fogalmazódott meg elsősorban itt maradt! Itt van és itt lesz közöttünk mindaddig, amíg csak a magyar ember él a földön.

Himnusz