Fadlallah el Hedad Mihály életkorát, születésének helyét és idejét senki sem tudja. Ezekkel kapcsolatban csak feltételezése és találgatások láttak napvilágot. Egy dolog azonban bizonyos. mégpedig az, hogy több mint 60 évet élt és dolgozott Bábolnán.
Az 1800-as évek közepén, amikor a bábolnai ménes vezetése – mely akkor osztrák volt – hírét vette, hogy Közel- Keleten, elsősorban Mezopotámiában – nagyjából a mai Irak területén – tiszta vérű arab lovak, sőt ménesek sokasága létezik, expedíciót szervezett a térségbe Eduard Herbert ezredes, az akkori ménesparancsnok által 1836-ban vezetett utazás sikerrel járt. Egy mént, a Shagyát és néhány kancát megvásárolva tértek haza. Az arab lovak Magyarországon nagy sikert arattak. Ezen felbuzdulva az elkövetkezendő években, sőt évtizedekben több expedíció lóvásárlás céljából kereste fel a Közel-Keletet.
Az 1857-ben a Bruderman Rezső ezredes által vezetett expedícióval egy körülbelül 13 éves forma arab kisfiú is érkezett Bábolnára. A gyermek állítólag úgy került Magyarországra, hogy az egyik megvásárolt ló a kedvence volt és mivel nem tudta elviselni eladását, felszökött a lovakat szállító hajóra. A tengerészek a Földközi-tenger közepén vették észre a potyautast. Mivel visszavinni már nem lehetett, magukkal hozták.
A hajó Triesztben kötött ki, itt a lovakat pihentették, majd a saját lábukon hajtották őket Bábolnára.
Ebben az időben Horvátországban tartózkodott Ferenc József – ekkor még csak osztrák császár – aki hírét vette a lovak érkezésének és miután maga is lószerető ember volt, megszemlélte a szállítmányt. A szemle során találkozott a lovához ragaszkodó kisfiúval is, akit nagyon megkedvelt, ami egy életre szóló szerencsét hozott ennek az arab fiúnak. (Legenda szerint a lovát megsimogató császárnak a kezére ütött.)
Ferenc József visszatérve Bécsbe intézkedett arról, hogy a fiú, aki ekkor már lovász volt Bábolnán, kadétiskolába kerüljön. Fadlallah el Hedad Mihály jó képességeinek köszönhetően négy év múlva hadnagyként hagyta el az iskolát, ahol megtanult németül és magyarul is. Előbb a debreceni méntelepre, majd ismét Bábolnára került. Közismertté vált, hogy a császár pártfogoltja, így gyorsan haladt a katonai ranglétrán.
Miután arabul is beszélt, immár császári hadnagyként, háromszor is járt a Közel-Keleten, amelyekről ,,Utazásom Mezopotámiában és Lovak Arábiában’’ címmel könyvet írt. Könyve nem- csak érdekes, de tanulságos is. Hű képet kapunk az akkori Bejrút, Bagdad és Damaszkusz városok hihetetlen fényűzéséről és nyomoráról.
Utazásai sikeresek voltak. Ezt bizonyítja pl., hogy ő vásárolta az 1900. évi Párizsi Világkiállítás győztes lovát, a Koheilánt, majd később 1885- ben a legeredményesebb arab törzsmént, az O’bajant. Fadlallah el Hedad Mihály élete második felében – 1899-1913 között – ezredesi, majd tábornoki rangban a bábolnai ménes parancsnoka volt. Soha nem nősült meg. 84 éves korában hunyt el. A bábolnai temetőben nyugszik. Szobra kedvenc lovának. O’bajannak sírköve mellett – a ménesudvar legszebb helyén – a 300 éves akácfa alatt található.
| Előző fejezet | Tartalomjegyzék | Következő fejezet |