Ez az utca is a régi Bábolna területén van. Az általános iskolától nyílik és az Isten tudja, hogy meddig tart. Ugyanis az utca jellege az első száz méteren még úgy ahogy megvan, Jobb oldalán a régi általános iskola épülete, ezen kívül még két lakóház húzódik, a baloldalán pedig az iskolai napközi és egy lakóház van. Ezzel eléri az Arany János utcát, majd ezen áthaladva elmegy a ,,Tehenesház’’ előtt és kiérkezik a Raktár utcára és itt vége. A leírtak ezúttal is tanúsítják azt az összevisszaságot, ami a pusztákat jellemezte abban az időben.
Az utca névadója Deák Ferenc államférfi és liberális politikus. Jómódú középbirtokosi családból származott. A Zala megyei Söjtörön született 1803-ban. Jogot végzett. Az országgyűlésnek 1833-től, vagyis 30 éves korától tagja. Mint jogtudós annak idején résztvett az új büntető törvénykönyv kidolgozásában. Humánus felfogását általában ismerték. 11 évig, vagyis 1833-tól 1844-ig az országgyűlési ellenzék egyik elismert vezére volt. Liberális nézeteket vallott. Ezen nézetek között találkoztunk többek között a közteherviselés, a törvény előtti egyenlőség és még jó néhány újnak számító és a társadalmi haladást szolgáló fogalommal. A Zala megyei nemesek – akik a nemesi kiváltságot élvezték – éppen ezért nem szerették. 1843-ban, amikor is új követválasztásokra került sor, az ő választási körzetében véres összetűzéseket provokáltak. Ennek ellenére megválasztották, de ő a mandátumot nem fogadta el.
A Kossuth – Széchenyi vitában Kossuth mellé állt. 1845-ben csatlakozott a Kossuth által elindított ,,Védegylet’’ mozgalomhoz. 1847-ben Zala megye ezúttal egyhangúlag választotta meg képviselőjének. 1848-ban a Batthyány Lajos vezette kormánynak igazságügyi minisztere lett. Ebben az időben már fékezni igyekezett a forradalmi események továbbfejlődését. Mérsékelni próbálta Kossuth politikáját. Elítélte a fegyveres szabadságharcot. 1848-49-ben Batthyány Lajossal együtt részt vett Windischgratz herceghez indított küldöttségben, ennek eredménytelensége után visszavonult kehidai birtokára. Itt töltötte a fegyveres szabadságharc, majd ennek leverése után bevezetett abszolutizmus első éveit. 1854-ben Pestre költözött. A bécsi udvarból itt többször felkeresték. Különböző megbízatásokat és hivatalokat ajánlottak számára. ő azonban ezeket az ajánlatokat visszautasította. Mint korábban továbbra is a forradalmi nemesség liberális elveit vallotta. Az 1861-ben összehívott országgyűlésen követelték az 1848-ban elfogadott törvények visszaállítását. Ezt Ferenc József császár ebben a formában elutasította. Deák türelemmel várta a megfelelő időpont elérkezését, az ezzel kapcsolatos tárgyalások újrakezdését.
1865. tavaszán írt híres húsvéti cikkével ezt nagyban elősegítette. E cikkből ugyanis az csendül ki, hogy a magyar birtokos békülési készsége megvan.
Még ebben az évben, vagyis 1865. nyarán összehívott országgyűlésen, illetve annak jóváhagyó ösztönzésére megindultak a kiegyezéssel kapcsolatos tárgyalások. Ezeken a tárgyalásokon kiemelkedő szerepet vállalt. 1867-ben létrejött a kiegyezés (ekkor kezdték a ,,.Haza bölcsé’’-nek nevezni). A megalakult új korányban nem vállalt szerepet. Az országgyűlés több régi pártjában melyet róla neveztek el Deák-pártnak azonban vezető szerepet játszott. Jelentős szerepe volt a kiegyezés utáni első törvények létrehozásában, melyek éppen ezért liberális irányzatúak voltak. Egész tevékenysége a polgáriasodó liberális középnemesség érdekét szolgálta. Ezekben az években ez egyben a haladást is jelentette.
Az országgyűlésben és egyéb fórumokon elmondott beszédeit az ezredforduló táján (1898) 6 kötetben jelentették meg illetve adták ki.
Szobra (melyet Huszár Adolf szobrászművész alkotott) a Lánchíd pesti hídfőjénél áll.
| Előző fejezet | Tartalomjegyzék | Következő fejezet |