Tulajdonképpen nem régi épület. Mindössze 60 éves. Jelentőségét tekintve azonban feltétlen szólni kell róla. A 30-as évek közepén épült. Építését 1933-ban kezdték és 1935-ben be is fejezték. Építése a bábolnai birtok és a bábolnai ménes akkor itt dolgozó vezetőinek és szakembereinek a munkáját dicséri. Ugyanis az egész templom tervezése és kivitelezése helyi munka volt. Mi, akkori iskolás gyerekek a tanítás után, mielőtt hazamentünk volna, odaálltunk az építkezést bámulni. Különösen a torony betetőzése volt izgalmas látvány számunkra.
Bábolnán a település létrejötte óta egészen 1935-ig csak egy – a római katolikus – templom létezett. Viszont az itt dolgozó családok és szolgálatot teljesítő katonák nemcsak katolikusok, hanem más, elsősorban református vallásúak is voltak. Református vagy evangélikus istentisztelet csak a szomszédos községekben volt, így ha idejük engedte, odajártak templomba. Nem csoda, hogy felmerült az igény egy bábolnai protestáns templom létrehozására is. Ez az igény különösen akkor erősödött fel és vált hathatóssá, amikor egy új református vallású ménesparancsnok, Pettkó-Szandtner Tibor került a bábolnai ménes élére.
Pettkó-Szandtner Tiborról tudni kell, hogy 1932. és 1942. között volt a bábolnai ménes parancsnoka. Mint fiatal, agilis ember, nemcsak a ménest fejlesztette, hanem két maradandó létesítménnyel településünket is gazdagította. Az ő kezdeményezésére, majd következetes kemény munkája eredményeként épült fel a mostani református templom, majd nem sokkal később a ménesudvar főbejáratánál felépíttette a ,,Bábolnai Hősök Kapuját’’. Csak megjegyzem, hogy a ,,Hősök Kapujának avatási ünnepélyén – amely egyébként nagyon színpompás volt, a bábolnai lovaszenekar közreműködésével – részt vett Habsburg József királyi főherceg is.
Visszatértre a református templom építésére, elmondhatjuk, hogy helyének kiválasztása az akkori vezetés jó ízlését dicséri. Ugyanis az évszázados parkot -melyben Széchenyi István, Tessedik Sámuel és Erdei Ferenc szobra található -egyik oldalról a katolikus templom lezárta, most a másik oldalát a református templom zárja le. Mindezek alapján elmondhatjuk, hogy az ősi park a két templomot és a hozzájuk tartozó hívőket nemcsak elválasztja, de össze is köti.
A templom működtetése az első időktől a szomszéd községek – elsősorban Bana – református papjai által történt. Később Bábolna is önálló egyházközség lett, önálló református pappal. Az első és egyben az utolsó bábolnai református papot úgy hívták, hogy, Hódi Pál. Fiatal emberként került Bábolnára. Hatalmas termetű, magas, több mint 100 kg-os férfi volt. Elsősorban termetével tűnt ki, de papnak sem volt rossz.
A háború és az azt követő átmeneti időszak ezt a templomot is megviselte. Alaposan megrongálódott, néhány bútorát is elvitték. A konszolidáció után megtörtént a helyreállítás és a templom ismét működik. Önálló református papja ugyan nincs, de az istentiszteletek rendszeresek.
A közelmúltban előkelő vendég járt ebben a kis templomban. Ez a vendég nem volt más, mint a Bábolnára látogató Tőkés László nagyváradi református püspök.
| Előző fejezet | Tartalomjegyzék | Következő fejezet |