Ez az utca az újkori Bábolna első utcája. Az 1960-as években hosszas utánjárás, huza-vona és nem kis erőfeszítések árán sikerült kiharcolni, hogy a volt állami ménesbirtok eddig szent és sérthetetlen területéből házhely céljára, a helyi tanácson keresztül, az itt élők telket vásárolhassanak. Végre azok a 40-50 évet itt dolgozó hű szolgák, cselédek, megérhették, hogy öreg napjaikat itt tölthették, illetve élhették le. Nagy dolog volt ez humanitárius és erkölcsi szempontból is, de még nagyobb volt a jelentősége gazdasági, ezen belül településfejlesztés szempontjából. Ezt egyébként az eltelt 30 év igazolja, miután a település lakossága azóta megháromszorozódott.
A Zrínyi utca a Kisfaludy lakótelepről indul és az Ácsi útba torkollik. Az utcának tulajdonképpen csak a jobb oldala van teljes egészében beépülve. A bal oldal beépítettsége mintegy 70%-os, annak ellenére, hogy az Ifjúsági lakótelep is ide épült. Egy elég nagy beépítetlen (hasznosítatlan} területet találunk itt, mindjárt a lakótelep mellett. Az utcában lévő családi házak száma 51. Erről az utcáról is elmondhatjuk mindazt, amit a legtöbb bábolnai utcáról, hogy teljesen közművesített. Villany, víz, csatorna, gáz, telefon, parabola antennarendszer az itt !akók rendelkezésére áll. Az utca portalanított, járdásított. Mint érdekességet jegyezzük meg, hogy a 70-es évek közepén ez a terület, belvízveszélyes volt. A kerteket nem lehetett használni, mert víz alatt álltak főleg tavasszal. Az akkori tanács jelentős összegeket fordított annak megszüntetésére. Az eredmény? Az akkori nagyon kellemetlen állapot, ma már csak emlék. A Zrínyi Miklós utca egyik családi házát (8. sz.) annak idején Blázsik Ferenc építette és ebben a lakásban élte életének utolsó éveit. Ma feleségével és fiával együtt a bábolnai temetőben nyugszik. Blázsik Ferenc településünk, Bábolna neves személyiségei közé tartozik. Szinte egész életét itt élte le. Fiatalon, a 30-as években került Bábolnapusztára. Először mint néptanító, majd iskolaigazgató, több mint 40 éven keresztül tanította a bábolnai gyerekeket a betűvetésre és más tudományokra, ezen kívül a tisztességre és becsületre. Mi, akik már szintén nem tartozunk a fiatalok közé, még jártunk a keze alá és nagy-nagy tisztelettel emlékezünk rá.
Az utca névadója Zrínyi Miklós. A magyar történelemben a Zrínyiek nevével többször is találkozhatunk. Zrínyi Miklós a szigetvári hős, Zrínyi Miklós a költő és hadvezér, Zrínyi Péter a habsburgi önkény elleni összesküvés egyik résztvevője és vértanúja, Zrínyi Ilona Munkács várának hős védője, II. Rákóczi Ferenc édesanyja. Hogy csak a legismertebbeket említsük. Ezúttal az utca névadójáról, Zrínyi Miklósról a szigetvári hősről és dédunokájáról, Zrínyi Miklós költő és hadvezérről szólunk. 1566-ban, 40 évvel a gyászos emlékű mohácsi csata után, az akkor már agg, 70 éves Szulejmán szultán hadsereggel indult Bécs elfoglalásra. Előtte azonban szándékában állt 3 erős magyarországi várnak Szigetvárnak, Gyulának és Egernek az elfoglalása. A nyár közepén érkezett Szigetvár alá 100.000 fő harcossal, 300 ágyúval és a hadsereget kísérő 50.000 martalóccal. Szigetvár kapitánya ebben az időben Zrínyi Miklós volt. Mindössze 2.500 fő várőrséggel rendelkezett. Zrínyinek a szultán szabad elvonulást, valamint Horvátország és Szlavónia fejedelemségét ígérte cserébe a vár békés átadásáért. Zrínyi hallani sem akart erről. Minden egyezkedést árulásnak tartott. A harcot választotta, bízva a császári felszabadító sereg érkezésében. A felszabadító sereg azonban késett. Az ostrom során elesett 25.000 török és meghalt maga a szultán is. E veszteségek hatására a török sereg visszavonult. Nyugat-magyarország és Bécs így megmenekült. (Csak megjegyezni kívánjuk: 1994. szeptember 6-án a szultán halálának az évfordulóján és helyén emlékművet avatott fel a hazánkban tartózkodó török államfő.)
Zrínyi Miklós költő és hadvezér 1620-ban született és 44 évet élt. Életét egyik vadászaton egy vadkan oltotta ki. Egyesek úgy vélik, hogy a balesetben az akkori osztrák uralkodó körök keze is benne volt. Ez utóbbi azonban csak feltételezés és nem bizonyított. Az kétség kívül igaz, hogy Zrínyit, aki nagy magyar és nagy hazafi, ezen kívül képzett hadvezér is volt, a Habsburgok vagyis az osztrák uralkodó körök nem szerették. Ugyanis Zrínyi a 3 részre szakadt Magyarország egyesítésére törekedett. Tollával, politikával és haditetteivel egyaránt ezt szolgálta és ez nem felelt meg az akkori osztrák érdekeknek.
| Előző fejezet | Tartalomjegyzék | Következő fejezet |