Újra együtt a közös tanácsban

Köztudomású, hogy a hetvenes évek időszakában mind a társadalmi, mind a politikai és gazdasági szervek jelentős átszervezésére került sor. A nagy egységek létrehozása volt a cél. Ugyanis azt gondolták az akkori illetékesek, hogy a hatékonyabb munka a nagyobb egységeknél jobban érvényre jut. Így került sor az állami, illetve a tanácsi szervek, majd az oldatási és egészségügyi szervek átszervezésére is. Nálunk Bábolnán az első ilyen lépésre 1975. január 3-án került sor, amikor is hosszabb előkészítés után létrejött Bábolna-Bana községek közös tanácsa Bábolna székhellyel. A történelem érdekessége, talán fintora is, hogy amíg korábban évszázadokon keresztül Bábolna tartozott Banához, addig most megváltozott, megfordult a sorrend. Persze meg kell mondani, hogy ez nem ment ilyen egyszerűen. Nem is mehetett. Érdekek tények és elképzelések ütköztek. A felsőbb szervek sem egyformán látták a dolgokat. Joggal! Ugyanis Banán a jó tanácsi munka feltétele adott volt. Nagyszerű községháza, jól képzett tanácselnök, jól működő tanácsi apparátus és tanácstagság volt. Bábolnán mindez hiányzott. Nem volt tanácsháza, a meglévő elnök nyugdíj előtt állt, a tanácsi munka is hagyott kívánnivalót maga után. Azonban volt egy döntő tényező. Ez pedig a Bábolnai Állami Gazdaság volt. Nem sokkal korábban a gazdaság új vezetést, talán azt is lehetne mondani, hogy új vezetőt kapott. Ez a Pécsről hozott fiatalember – akit úgy hívtak hogy Burgert Róbert – hihetetlen dolgokat művelt. A mezőgazdasági termelést szinte forradalmasította. A korábban veszteséges gazdaságból nyereséges üzemet szervezett. A munkahelyek sokasága – lehet mondani, hogy százai – teremtődtek meg. Az ,,Iparszerű baromfihús és tojástermelési’’ rendszer, majd az iparszerű sertéstermelési rendszer és később a kukoricatermelési rendszer adott lehetőséget arra, hogy a helyi munkaerô tartalékokon kívül más községek munkaerő tartalékát is tudták foglalkoztatni. Pl. Banáról több, mint 300 ember járt Bábolnára, de ezt elmondhatjuk a többi szomszédos községről is. Nem csoda, hogy a tárkanyi tanács örömmel csatlakozott a Bábolna-Bana közös tanácshoz 1977 április 10-én. Csak megjegyezzük, hogy Tárkány csatlakozására a 3 községnek több, mint 7000 fő lakosa lett. A tanácstagság 77 tagúvá fejlődött, ebben Bábolna 25, Bana 21 , Tárkány 31 fő tanácstagot adott. A korábban említett vita eredményeként a gazdaság ragaszkodott ahhoz, hogy a közös tanács elnöke és VB-titkára bábolnai legyen, a banai és tárkányi társközségekben egy-egy elnökhelyettes és egy adminisztrátor látta el a feladatokat.

A Bábolnai Állami Gazdaság termelési sikerei kedvező hatással voltak az itt élő lakosság helyzetére. Jó munkaalkalmakat és kereseti lehetőséget biztosított nemcsak a férfiak, hanem az asszonyok, sőt a lányok számára is. Az üzem az egyéb szociális kérdéseket, köztük a lakáskérdést is újszerűen próbálta megoldani. Az elhasználódott állami cselédlakásokra nem akart pénzt költeni, helyette arra ösztönözte a lakókat, hogy építsenek új, saját házat. Az ehhez szükséges házhelyeket a felsőbb szervekkel vívott kemény harc utána saját területéből a helyi tanácson keresztül biztosította. A lakosok pedig akartak építkezni! Miért ne akartak volna, amikor óriási kedvezmények voltak. A házhelyek ára négyzetméterenként 6 Ft volt, kedvezményes házépítési kölcsön 100.000 Ft, bontási anyag, kavics. Homok, fuvar szinte fillérekért. Szinte hihetetlen házépítési program indult el. Döntő szerepet játszott a társadalmi munka. Az építeni szándékozók összeálltak 12-15 fős brigádokba. Ezek a brigádok egy-egy szakember irányításával, a lábazatot, a falazást is el tudták végezni. Minden szabadidő, minden vasárnap a házhelyeken telt el. A saját házakon kívül egyéb közművek is épültek társadalmi munkával. A 16-os lakótelep 4 utcájának a vízvezeték hálózata is így épült. Nem csoda, hogy közel két évtized alatt a település 24 utcával bővült.

Előző fejezet Tartalomjegyzék Következő fejezet