A 16-os lakótelep harmadik utcája. Ez is a Csikótelepi úttól az Ácsi útig terjed, mintegy 700 m hosszúságban. Az utca teljesen beépített, 73 családi ház található itt. Ennek az utcának is teljes a közművesítettsége. Csak ismételni tudjuk és leírni is jó, hogy az utca portalanított, járdásított, villany, víz, csatorna, gáz, telefon, parabolaantenna-rendszer – vagyis amit ma infrastruktúra illetve közművesítettség alatt értünk – az itt mind megtalálható és az itt élő lakosság rendelkezésére áll. Bizony jóleső érzéssel konstatálhatjuk, hogy ilyen közművesítettséggel nem sok község, de hozzátehetjük, hogy még város sem sok rendelkezik. Egyébként ezt az utcát egy másik utca a „Radnóti Miklós” utca keresztezi. Az utca végén a páros oldalon a „Burai” féle presszó, a páratlan oldalon az autóbusz pályaudvar található. Az utca névadója Móra Ferenc a magyar irodalom neves személyisége. Költő, író és régész volt nem túl hosszú életében. Művei – mindhárom területen kifejtett munkája – nevét halhatatlanná tették. Móra Ferenc Kiskunfélegyházán született 1879. július 19-én. Apja Móra Márton szűcsmester 10 gyermek, köztük Ferenc apja.
A sok gyerek közül azonban Ferenccel együtt csak 3-an érték meg a felnőtt kort. Anyai ágon ősei félegyházi juhászok voltak. Iskoláit érettségiig bezáróan Kiskunfélegyházán végezte. Mint kitűnő tanuló, de szegény sorsú gyermek, ösztöndíjat kapott a gimnáziumtól. Érettségi után Budapestre került egyetemre. Földrajz-természetrajz szakos tanárnak készült. Egyetemi tanulmányainak végén már kénytelen tanítást vállalni Felsőlövőn. Nehéz anyagi körülmények között él, de az egyetemet sikeresen befejezi és tanári diplomát nyer.
1902-ben kerül Szegedre. Mint kezdő újságíró a „Szegedi Napló”-nál vállal munkát. Először a gazdasági rovat vezetésével bízzák meg, majd ezt követően a lap legérdekesebb rovatát, a „Máról-holnapra” rovatot vezeti. Ez igazán kedvére való munka. Ugyanis az éles eszű és a társadalmi élet visszásságait jól meglátó fiatalember itt igazán tud érvényesülni. Időközben megnősül, egykori, diákkori szerelmét Walleshausen Ilonát veszi feleségül.
Megjelennek első ifjúsági regényei. Az „Öreg diófák alatt”, a „Rab ember fiai”, a „Mindenki Jánoskája”, stb. Barátságot köt a szegedi tanyavilág nagy ismerőjével, írójával és elbeszélőjével Tömörkény Istvánnal. Az ő ajánlására kerül új munkakörébe a szegedi „Somogyi Károly” nevét viselő könyvtárba. Ennek később, Tömörkény halála után, az igazgatója is lesz.
Az első világháború kitörése már a „Szegedi Napló’’ főszerkesztőjeként éri. Végig háborúellenes volt. Az általa irányított lap a béke szócsöve maradt a háború négy szomorú éve alatt is. Juhász Gyula a kor nagy költője így ír róla és lapjáról: „Az egyetlen újság a magyar vidéken, mely az első órától fogva, végig vezetőhelyen, mindig a békét siratta, mindig a magyar vért sajnálta, mindig a jövőt éltette a „Szegedi Napló” volt. A háborúban tollal küzdők sorában a legtisztább hősök egyike volt a mi Móra Ferencünk.”
Móra nemcsak újságcikkeivel küzd a háború ellen, hanem mint költő is felemeli szavát. Egyik háborúellenes verséből idézünk most két versszakot:
Egy katonával van csak kevesebb,
Az is véletlen csak, hogy elesett
És csak eggyel több a kis sírhalom
A vadszegfű szegett domboldalon
Hol annyi élet hervadt el nyílatlan
Máskülönben: a helyzet változatlan.
És messze valahol a front megett
Egy feszület a falról leesett
Váratlan kialudt a lámpafény
Megindult a könny két szem szegletén
Hogy folydogáljon mindörökre halkan
Máskülönben: a helyzet változatlan.
A háború után még egy ideig a lap főszerkesztője, később rovatvezetője egészen a lap megszűnéséig 1922-ig. Ezt követően Móra múzeum igazgatóként folytatja életét. Régészeti feltárásokkal foglalkozik. Hűséges munkatársa és barátja Katormáng János. Időközben több új műve, könyve jelenik meg. Többek között „Hannibál feltámadása”, melyből nagysikerű film a „Hannibál tanár úr” készült. Ugyancsak megfilmesítésre került egy másik műve, az „Ének a búzamezőkről. Nagyszerű történelmi regénye az „Aranykoporsó” is ezekben az években született. Sajnos a szervezetét megtámadó betegségnek a többször is igénybe vett külföldi gyógykezeltetések segítségével sem tudott ellenállni. Viszonylag fiatalon, 55 éves korában, 1934-ben meghalt.
| Előző fejezet | Tartalomjegyzék | Következő fejezet |