A ménesintézet megalapítását elsősorban a hadsereg ló utánpótlása és a hadsereg élelmezését szolgáló hízóökrök előállítása tette szükségessé. A megalapítástól 1806. november 1-ig a Mezőhegyesi Ménesintézet fióktelepeként működött. Ettől kezdve önálló ménes.
A tenyészanyagot Mezőhegyesről helyezték Bábolnára. 1816-ban a bécsi fő-ménesparancsnokság rendeletére kezdik tenyészteni az arab vérű lovakat. A meghatározott tenyészírány követésére 1836-ban báró Herbert Ede, Szíriából hozott arab lovakat. Ezek között volt a híres Shagya is. A tenyésztés során kedvező eredményt értek el, ezért 1843-ban Herbert ezredes Egyiptomba utazott vásárolni és a behozott tenyészanyaggal folyt a tenyésztés 1848-ig. A szabadságharc alatt a bécsi kormány a ménest nem látta biztonságban, ezért 1849. ápr. 22-én Grázba irányította. 1850. februárjában és májusában hozták vissza, s ettől kezdve a lótenyésztés zavartalanul folyt.
Az elért eredmények újabb vásárlásra ösztönöztek. 1852-ben lovag Gottschlig őrnagy, majd 1856/57-ben Brudermann Rezső /Rudolf/ ezredes vezetése alatt vásároltak Szíriában lovakat.
Tenyésztő munkájuk során mindinkább kialakult az arab ló jellegét hűen magán viselő élénk, kecses mozgású bábolnai arab tenyészet. 1869. január 1-től a ménesintézetek irányítását a m. kir. Földművelésügyi Minisztérium vette át. Ettől kezdve neve: Bábolnai m. kir. állami ménesintézet
Az átvétel után is folytatódott az arab lovak tenyésztése. A tenyésztésben ezután hosszú, zavartalan időszak következett egészen az első világháborúig. A ménes több világkiállításon is részt vett és ezzel világhírre emelte Bábolnát.
1919. tavaszán a ménesnek menekülnie kellett. Egy része Esterházy herceg uradalmában, más része különböző telepeken, laktanyákban nyert elhelyezést. A ménes 1920. tavaszán vonult vissza.
1944-ben a ménest Németországba telepítették ki, és csak nagy nehézségek árán sikerült visszahozni. És csak 1948-ban indult újból a tenyésztés.
| Előző fejezet | Tartalomjegyzék | Következő fejezet |