A tatárjárás nagy pusztítást végzett a vármegyében. A tatárdúlást megelőző időszak településszerkezete gyökeresen átalakult, mert a települések mintegy egyharmada elpusztult és a lakosság létszáma is jelentősen csökkent. A tatárjárás után telepesek jelentek meg a vármegye területein. Lehet, hogy Bábolna is ekkor települt újra? Ki tudja? Ezt csak a Jóisten tudja megmondani.
1.) Komárom vm. (térkép)
A település keletkezésének időpontját senki sem ismeri pontosan. A legrégebbi írás 1268-ból származik, de ez feltételezhetően nem a település megalakulásának az éve. Valószínűnek tűnik, hogy amikor a honfoglaló magyarok elértek erre a vidékre már lakott volt, vagy ha nem, akkor ők betelepítették. Bizonyítékért megint csak a szomszédságba kell mennünk. Nézzük sorba a környező településeket! A következő felsorolásban szereplő évszámok „csak” az első írásos említést mutatják, hogy mikor alakultak ezek a települések, azt ugyanúgy nem tudjuk pontosan, mint Bábolna esetében.
- 1086. Vas Dinnye,
- 1138. Ács,
- 1171. Ölbő,
- 1208. Rétalap,
- 1214. Kisbér,
- 1222. Gönyű,
- 1222. Koppány Monostor,
- 1222. Zumsou (a Concó patak torkolatában volt település),
- 1233. Nagyigmánd,
- 1235. Csanak,
- 1236. Bana,
- 1237. Tárkány,
- 1246. Tarcs, és csak
- 1268. Bábolna említésének dátuma.
A körülöttünk lévő települések már jóval korábban voltak az okiratokban említve, mint Bábolna. Hogy miért ilyen későn került a neve a korabeli okmányokba? Ki tudja? Talán az akkori írástudóktól kellene megkérdezni. Valószínűnek tartom, hogy ennek az akkori birtokviszonyok és maguk a tulajdonosok az okai. Ugyanis hetven évvel később 1338-ban már megint templommal rendelkező falut említik az oklevelek. A török hódítások első hullámaival, az 1500-as évek második felében elpusztul a falu a környező településekkel együtt. De az 1600-as években újra éled, ezt a tényt hűen tükrözi az, hogy 1623-tól 1662-ig tizenöt tulajdonosa volt a falunak. A török népszámlálási adatok 1590-ben öt családot regisztráltak. Ezzel szemben az 1784-es népszámlálás már hatvan családot talál Bábolnán.
2.) Kaszinó épülete 1758-ban épült, 1900-is többszőr átalakítják, bővítik
3.) Római katolikus templom, közel 300 éves
A XVIII. század első felének fejlődése még a mai napig is látható. Ekkor épült a Római katolikus templom, a Kaszinó épülete, a Kastély. Mint minden Bábolnán, ezek az épületek is bizonytalan keltezésűek. Igaz ugyan, hogy a Kaszinó épületének építői vették a fáradságot és megörökítették az építés idejét. Egy a falba épített téglán az az évszám olvasható: 1758. A Római katolikus templomról csak azt tudjuk, hogy a század elején épült, mert egy 1724-ből származó canonica misitáció említi ugyan, de építésének időpontja ismeretlen. Építtetője Báró Szluha Ferenc nádori ítélőmester.
4.) A kastély egykori rajza (ma a központi iroda)
A kastély építésének időpontja is ismeretlen, bár egy 1756-os térkép alapján (melyen már szerepel) feltételezhető, hogy a templommal egyidős. Ezektől az épületektől csak egy létesítmény volt öregebb, amelyről sajnos semmit sem tudunk. Ez a létesítmény adta az építőanyagot a templom, a kastély és a Kaszinó épületéhez is. Ez nem más, mint a téglaégető. Említettem, hogy a Kaszinó falába beépített tégla 1758-as évjáratú, de ettől régebbi 1756-os téglákkal is lehet találkozni. Képek:
5.) 1756-ban égetett bábolnai tégla
6.) Szapáry birtok 1756. (térkép)
| Előző fejezet | Tartalomjegyzék | Következő fejezet |