A nagy kastély

A nagy kastély, mint elnevezés, valószínű a Szapáry grófok, a korábbi tulajdonosok idejéből származik.

A régi bábolnaiak bizonyára tudják, melyik épületről van szó. Arról a kétszintes nagyirodáról, ahol most az RT. igazgatási központja van. Ennek az épületnek a falán az egyik márványtábla (a főbejárat mellett) hirdeti, hogy ,,Épült az 1700-as évek elején’’. Ezek szerint építésének pontos idejét nem tudjuk, de annyit tudunk róla, – egy régi térkép alapján – hogy Bábolna legrégibb épülete.

A még ma is szép, reprezentatív épület, melyben mostanság is irodák sokasága található, sok ,,vihart’’ megért. Falai sok történelmi eseménynek voltak a tanúi. Az utóbbi 200 év története a kastély szempontjából különösen izgalmas és mozgalmas volt. A Napóleoni háborúk idején a franciák Magyarországra is eljutottak és 1809-ben Győr mellett megütköztek a nemesekből álló magyar sereggel. A csata kimenetelével most ne foglalkozzunk, az azt követő eseményekkel viszont igen. Erről ,,A 200 éves Bábolna múltjából’’ című könyv a következőket írja: ,,A győri csatát követően a francia csapatok tovább nyomultak kelet felé és 1809. június 15-én Bábolnáig jutottak előre. Bosszúsan kellett tudomásul venniök, hogy már csak egy őrmestert, egy káplárt és néhány közlegényt találnak, a ménes és parancsnoka nincsenek sehol. Erre nem átallották az épületeket a tűz martalékává tenni.’’ Sajnos a nagy kastély is leégett. Tény, hogy a veszély elmúltával – mint a történelem során annyiszor – az épületeket rendbehozták, sőt újakat is építettek, az élet tehát ment tovább.

Az ezt követő történelmi időszakról ,,Bábolna a szabadságharc idején’’ című könyvből szereztünk tudomást. Mint ismeretes a bábolnai csata 1848. december 28-án zajlott le. A csatában résztvevő osztrák csapatok parancsnoka Attinger tábornok volt. Mint a könyv írja, csata után tisztjeivel együtt elszállásolta magát a kastélyba, melyet Görgey csak pár órával előbb hagyott el. Windich-Grätz herceg az osztrák csapatok főparancsnoka is lakója volt a kastélynak. Erről a könyv a következőket írja:

,,Windich-Grätz herceg főhadiszállása részére Bábolnán minden lakást, köztük a kastély vendégszobáit is lefoglalták.’’

1849. július 3-án Ferenci József császár is járt Bábolnán és a kastélyban szállt meg. Nem kis gondot okozva ezzel az osztrák vezetőknek. Bábolna akkor már osztrák kézen volt, és mint ahogy a könyv írja ,,az elvonuló magyarok minden megmozdíthatót még a kastély vendégszobáinak a bútorait is elhurcolták’’. Az első világháború után 1919-ben román csapatok jártak Magyarországon és Bábolnán is. A kastély, ha rövid időre is, a román tisztek szálláshelyéül szolgált. 1945. tavaszán szovjet csapatok érkeztek Magyarországra és Bábolnára is. Parancsnokságuk természetesen a kastélyban volt. Elvonulásuk, illetve átszervezésük után a kastély üresen maradt és szabad préda lett. A vendégszobák és irodák ajtóit, ablakait széthordták. csoda, hogy az épület úgy ahogy egyben maradt. A konszolidáció után került sor rendbetételére. Ezt követően a ,,Bábolnai Törzsállattenyésztő Állami Gazdaság’’ majd a ,,Mezőgazdasági Kombinát’’ központi irodája lett. Fénykorát az 1960-as évektől napjainkig éli. Államfők, kormányfők, tudósok, magas szintű katonatisztek és más közéleti személyiségek jártak és járnak ebben az épületben. Közülük néhányat megemlítünk. Korábban 1910-ben Théodor Roosevelt az Egyesült Államok akkori elnöke járt itt. (Az ácsiak ma is büszkék arra, hogy az elnök Ácson szállt le a vonatról) 1964-ben egy másik szuperhatalom, a Szovjetunió miniszterelnöke N. Sz. Hruscsov járt a kastélyban. Ezt követően Fülöp herceg az angol királynő férje, Etiópia császára, az Iráni sah, a finn elnök, az osztrák kancellár és még lehetne sorolni.

1996-ban két uralkodót is fogadott Bábolna. 1996. május 22- én Beatrix holland királynő majd 1996. szeptember 13-án János Károly spanyol király és felesége volt a kastély vendége.

Amint látjuk, a kastély falai valóban sok történelmi eseménynek voltak a tanúi és reméljük, hogy még lesznek is.