Az utóbbi időben belsőleg és külsőleg egyaránt megújult. Szebb, mint valaha. Ez az impozáns épület méltóságteljes megjelenésével uralja az egész környéket. Építésének ideje folyosójának egyik boltívén van feltüntetve, miszerint épült 1758-ban. Az épület funkciójáról, az itt folyó életről különösen az 1900-as évek elejéig alig tudunk valamit. Szájhagyományként ugyan fennmaradt, hogy valamikor fogadó volt, ahol a ,,Mészárosok útja’’ hajcsárai megpihentek.
A ,,Bábolna 1896’’-ban című füzet azonban már említést tesz róla. Ebből a könyvből megtudhatjuk azt is, hogy Bábolna ebben az időben már jelentős számú lakossal rendelkezett. Összesen 1.470 fő élt itt. Ebből a polgári lakosok száma 1.111 fő, a ménes egyenruhás alkalmazottainak száma 359 fő.
Az itt élő viszonylag nagy létszámú lakosságnak a kaszinó szolgálta a szórakozási és kulturális igényeit. A katonatisztek és gazdatisztek a nagyobbik, fényesebb részét birtokolták, az altisztek, gazdák és az iparosok egy másik részét tudhatták magukénak, míg az épület középső részén egy kocsma volt a cselédek és az egyenruhás lovászok részére. Ez az állapot egészen 1945-ig tartott. Meg kell jegyezni, hogy az épület 1901-ben egy nagyobb felújításon, átépítésen esett át. Feltehetően mostani formája (díszes tetőszerkezet, stb.) innen származik.
1945-ben mint annyi más érték, ez is megrongálódott. Elég hosszú idő telt el helyreállításáig. 1947-ben a szavazás azonban már itt volt. Bábolna ebben az időben még puszta volt. Közigazgatásilag a szomszédos Bana községhez tartozott. A ménes és intézményrendszere megszűnt, beolvadt a gazdaságba. A birtok kisebbik részét kiosztották, a nagyobbik része egybemaradt ,,Nemzeti Vállalat’’, majd ,,Állami Gazdaság’’ lett. A nagy létszámú dolgozót a szakszervezet előbb a FÉKOSZ, majd a MEDOSZ fogta össze. Miután állami tanácsi szervek ezeken a területeken nem működtek, az itt élők szociális, kulturális, sport és egyéb igényeit a szakszervezet (a MEDOSZ) gondozta. Így került ennek az épületnek a nagyobbik része – mint művelődési ház – szakszervezeti irányítás alá. A kezdetleges és egyáltalán nem ideális körülmények ellenére az épületnek ebben a részében könyvtár, mozi és színház is működött. Ez utóbbi rendszerességét az akkor falvakat járó állami faluszínház biztosította. ők havonta egyszer jöttek. Természetesen más művészek is jártak itt. Pl.: a szomszédos nagyváros Győr művészei. Ezenkívül a fővárosi művészek is jöttek alkalomszerűen: Rátonyi Róbert, Zentai Anna, Latabár Kálmán, Bárdy György, Feleki Kamil, Ruttkay Éva és még lehetne sorolni. Ezek a művészek ebben az időben a magyar színházi élet élvonalába tartoztak. A nagyterem természetesen mindig tele volt. Az akkor még nagyszámú pusztai lakosokat máshíján vontatókon hozták be. Több alkalommal volt nyelvtanfolyam, sőt tánctanfolyam is. Ezeken a tánctanfolyamokon a hagyományos táncokat tanulták a fiatalok, mint a bécsi valcer, az angol keringő, a tangó, stb.
Színvonalas ismeretterjesztő előadások sokasága volt író-olvasó találkozóval összekötve. Járt itt Illyés Gyula, Tatai Sándor és még sokan mások. Csak megjegyezni kívánjuk hogy Illyés Gyula előadásainak egy része – melyben a határokon kívüli magyarokról beszélt – a megyei pártbizottságnak nem nagyon tetszett.
Bűnt követnénk el, ha nem szólnánk a helyi színjátszásról. Főleg az 50-es években voltak sikeresek. A sok előadásból is ki kell emelni Móricz Zsigmond ,,Sári bíró’’ című színművét, vagy Csiky Gergely ,,Nagymama’’ című színművét. Ezek óriási sikert arattak. Az akkor fiatal, színdarabban szereplő bábolnaiak ma már nagymamák és nagypapák, legtöbbjük ma is él.
A 60-as évek utáni új gazdaságvezetés arra törekedett, hogy az egész épület egy kulturális centrum legyen. A boltokat, a kocsmákat és egyéb itt működő intézményeket máshová helyezték. Kellett a hely! A termelési rendszerek, a bábolnai napok 4-500 ember tanácskozását tették szükségessé. Ennek megfelelően belső átépítést kapott az épület.
Most ismét a felújítás állapotában van! Étterem, tanácsterem, múzeum, menedzser klub működik falai között. Létével ma is bábolnai igényeket elégít ki.
| Előző fejezet | Tartalomjegyzék | Következő fejezet |