Változó birtokviszonyok

„Az uradalmi területen sok a birkalegelő és a mocsáros víz, ami esőzés idején még az utakat is elnyeli.”

„A fásítást megkezdtük, az utakat javítjuk és a külső majorokban jól halad az építkezés.”

„A földművelés csakis a ménes szükségletét képező alomszalma nyerése céljából űzetik.”

Mind a három mondatot a ménesparancsnokok jelentéséből emeltük ki. az utolsót 1795-ben írta le Bábolna parancsnoka, aki azt is feljegyezte, hogy a lóállomány zab- és szénaszükségletét a Legfelsőbb Udvari Haditanács utasítása szerint a környékbeli gazdaságokból vásárolják. Az 1795-ös felmérések szerint 7 067 hold volt a ménesbirtok területe és ebből 898 hold állt eke alatt. Ezt a szántóterületet háromnyomásos váltásban művelték. A ménesbirtok alapításától számított hat esztendő alatt négy és fél holdat fásítottak, és a mocsaras területeket lecsapolással kisebbre szűkítették.

A szántóföld művelésére harminc pár igásökröt tartottak.

Az 1795-ös felmérések adataihoz viszonyítva nagy változást mutat az 1812-ből származó gazdasági jelentés, amelyet egy-egy példányban Bécsbe és Budára is felküldöttek ebből a mindenre kiterjedő jelentésből kitűnik, hogy tízekét év alatt sokat javult a gazdálkodás Bábolnán.

Először is 300 hold rétet „hajtottak eke alá”. Ennyivel gyarapodott a szántóföldi művelésre fogott terület.

A művelési ágak szerinti megoszlás: 1 200 hold szántó, 3 015 hold rét, 2 194 hold legelő és 27 hold szőlő, amit a banai jobbágyok műveltek. A birtok többi részét mocsarak, gödrök, majorudvarok, utak, fás ligetek és kifutó helyek foglalták el.

A vezetésrend kimutatása szerint 1812-ben 21 hold búzát, 179 hold kétszerest (búza-rozs), 70 hold rozsot, 56 hold árpát, 504 hold zabot és 18 hold kölest takarítottak be. A bevetett terület nagysága 848 hold volt, a szántó többi részét pedig ugarolták.

A termesztett növények közül a zab ugrott az első helyre. Holott másfél évtizeddel korábban – ahogy azt a ménesbirtok akkori vezetője jelentésében leírta – búza, rozs és kétszeres szerepelt a vetésrendben és az is csak szalmanyerésre.

A terméseredményről nem tesz említést az 1812-es gazdasági összesítés.

A következő leírást az 1848-ban történt felmérés alapján Fényes Elek: Magyarország geográphiai szótárának első kötetéből emeltem ki. Abból, amelyben – mint a szerkesztő írta – „minden város, falu és puszta betűrendben, körülményesen leíratik.”

BÁBOLNA: puszta, Komárom vármegye gesztesi járásában van, utolsó postája Ácstól dél felé 9/16, Győrtől 4/16 állomásra, a Győrtől Budára vivő úgynevezett Mészárosok útjában. Határozzák északról Ács, nyugatról Bana, délről puszta Csanak és Tárkány, keletről Nagy-Igmánd. A határ kiterjedése összesen 7 098 hold (1 600 ölével) és 150 négyszögöl: ebből a banai határba eső rész – mely azonban a pusztához tagosítva műveltetik – 189 hold 646 négyszögöl.
Nevezetessé teszi a pusztát az itt tenyésztett válogatott királyi ménes, e tekintetben a puszta kezelése is különös.
1848-ban a határ felosztása a következő: búzaföld 599 hold 163 n. öl, rozs 250 hold 1 566 n. öl, zab 1 243 hold 999 n. öl, ugar 302 hold 257 n. öl, fekete ugar 291 hold 498 n. öl, rét 3 455 hold 1 266 n. öl, legelő 499 hold 919 n. öl, erdő és fa ültetvények 212 hold 837 n. öl, szőlő 29 hold 1 100 n. öl.
Épületek, telkek és utak 179 hold 979 n. öl, a vendégfogadó külső és belső telke 33 hold 1 171 n. öl.
A föld minősége kevés változatú síkon, több részben homokos ugyan, s csak kisebb részben agyagosabb, de általában jó termékenységű, s az egész puszta széles ültetésű fasorokkal lévén táblákra szaggatva, kellemes tekintetű.
A lakosság, kivéve a vendéglős családját és néhány női külön cselédet, általában hadi személy és a következő egyéneket számlál: 1 igazgató alezredes, 1 százados, 1 főhadnagy, 1 alhadnagy, 1 adjunktus, 1 számvevő alhadnagyi ranggal, 2 Fourier. A külső gazdaságnál 1 igazgató s 1 ugyanolyan fokú Fourier. Továbbá van itt 1 főorvos, 1 főkovács, 3 ács, 4 kovácslegény, 2 kőműves, 1 kéményseprő, 148 huszár, 36 kocsis, 80 béres, 34 csikós és 4 magánszolga.
Az egyházi szolgálatot viszi 1 hadi káplán, továbbá van egy iskolatanító őrmesteri ranggal és 11 iskolás gyermek. A nők száma 11. Összes népesség 283, kik három ref. és két luth. kivéve mind katolikusok. Az egyház a banai egyházhoz tartozik. A kis csinos templom órával ellátott tornyával még az intézet keletkezése előtt az akkori birtokos, gróf Szapáry idejében épült, s Szt. János tiszteletére van szentelve. Van itt egy személy- és egy állatkórház. Amaz különösen belső csinosságáért említést érdemel, s emeletes épület. Kétemeletes tiszti lak, 9 istálló a kastélyban 150 db-ra, az anyaistálló, öt évkülönbség szerint osztályozó istálló, 2 ököristálló, 1 magtár, 2 nagy csűr, e közül az egyik 1847-ben leégett, több szín, derék vendégfogadó.
Az épületek éppen az országút mellett vannak, faültetvények közt, sétaterekkel körülvéve. Az intézet az 1847. év végével számlált 682 db lovat. Ebből 234 mén és 365 kanca, továbbá 83 igás és lovagló-ló, ezenkívül volt 160 ökör. A mének közül a szomszéd vármegyének évenként néhány darab, hágatás végett ki szokott osztatni, melyért az intézet csak a gondviselő legény és a hágómén tartását követeli: ilyenképpen szokott kapni Vas megye 25, Esztergom megye pedig 4 hágómént.
Az intézet lóállománya általában arab fajtából áll, s időnként eredeti arab fajjal frissítik, így legközelebb 1843-ban többek között 5 jeles mén – Assil, szürke s mindenik közt legszebb 15 markon felül. Asslan, Koréischan, Kujes, Achnár hozatott. A felesleges hágómének vitetnek innen Rádócra, Bukovinába. Ide vitetett jelesen múlt évben helyszűke miatt 50 db továbbá Pieberbe, Stájerországba, végre Mezőhegyesre. A többi 4 évesek a német provinciában osztatnak széjjel. A kancák általában Bábolnán maradnak.
A ménesintézet fenntartására az itt lévő gazdaság jövedelmén kívül a kir. kincstárból évenkint 60 000 pft. (pengőforint) fizettetik.”

Bábolna pénzforrásának ez az utolsó tétele, amelyet inkább csak sejtettem, de az átböngészett okmányokban nem találtam meg, azt bizonyítják, hogy a lótenyésztést tekintélyes összegekkel támogatta az államkincstár, s Bábolnára 1847-ben 60 000 forint jutott.