Nincs a kezünkben olyan visszapillantó tükör amellyel, az évszázadokkal ezelőtt történt eseményekethiánytalanul magunk elé idézhetnénk. Ámde minden korszak visszahagyja azokat a nyomokat, amelyek a régmúltról tanúskodnak. A szerző ezeket a nyomokat követve gyűjtötte össze Bábolna történetének írott és íratlan dokumentumait.
A hazai irattárakban őrzött és általam ismert legrégibb okmány, ami Bábolnáról hiteles adatokat tartalmaz, 1268-ból származik. Ez a latin nyelvű írás – amelyet Fejér György történész a Codex Diplomaticus Hungarie című munkájában is leközölt – arról szól, hogy Babunai Miklós, akit a király egy korábban kiadott levelében Babuna pusztabirtok jogos tulajdonosaként ismert el, végrendeletében fiatal feleségére, Ánizs asszonyra hagyta vagyonát. A Koppány nemzetségből származó özvegy –aki Rubin lánya volt – hiteles vallomást tett arról, hogy Bábolna pusztabirtokot Pok-i Lukácsnak engedi át.
Örök titok marad, hogy milyen okok késztették, vagy kényszerítették Ánizs asszonyt arra, hogy a vármegye legnagyobb hatalommal rendelkező urának javára mondjon le vagyonáról. Annyi bizonyos, hogy az ajándékozás körül nem lehetett minden rendjén, mert tizenkét esztendő múlva a Babunai család egyik férfi tagja név szerint Babunai Gergely pert indított az ősi családi birtok visszaszerzésére. Hogy ez a per milyen eredménnyel végződött, az nem derül ki a ránk maradt iratokból.
| Előző fejezet | Tartalomjegyzék | Következő fejezet |