Ez a legnagyobb lakótelepünk. Az itt lévő 8 épülettömbben (5 kocka és 3 szalagház) összesen 132 lakás található. A lakások túlnyomó többsége ma már magántulajdonban van, de még létezik RT. tulajdonát, sőt az IKR tulajdonát képező lakás is. A lakótelepnek kedvező az elhelyezkedése, miután az ellátást szolgáló közintézmények közvetlen a közelében találhatók.
A lakótelep névadója Széchenyi István, aki 1791-ben született az egyik legnagyobb és leggazdagabb magyar főúr Széchenyi Ferenc fiaként. Iskoláinak elvégzése után, fiatalon mindössze 18 évesen részt vesz a Napóleoni háborúban és itt főhadnagyi rangot ér el. Ezt követően diplomáciai küldetésekben és tanulmányutakon bejárja egész Európát. Rengeteg tapasztalatot gyűjt. 1820-ban, mint huszártiszt Debrecenbe kerül. Tulajdonképpen az itt töltött 2 év alatt ismerkedik meg a magyar valósággal. Megszereti ezt a népet, megtanulja nyelvét, melyet ezidáig csak elég hiányosan beszélt. Ugyanakkor látja azt a hihetetlen elmaradottságot is, amely ezt az országot és főleg annak dolgozó népét jellemzi. Itt és ezekben az években ismerkedik meg és köt barátságot Wesselényi Miklóssal.
Széchenyi neve az 1825. évi országgyűlési követően vált ismertté. Ezen az országgyűlésen Felsőbüki Nagy Pál elragadó ékesszólással beszélt a magyar hazafiságról és arról hogy ennek ápolására létre kellene hozni a ,,Magyar Nemzeti Akadémiát’’. Ennek akadálya, hogy nincs pénz! Széchenyi, aki részt vett az ülésen, felugrott és összes birtokának 1 éves jövedelmét 60.000 Ft-ot ajánlott fel az akadémia létrehozására. Ezen fellelkesülve példáját többen is követték. Széchenyi haladó gondolkodású tudós és hazafi volt. Az akkori feudális viszonyokat kívánta megreformálni és a polgári fejlődést elősegíteni. Ezt a célt szavakkal és tettekkel egyaránt szolgálta. Magas összeköttetéseit, nem egyszer saját vagyonát felhasználva, olyan alkotásokat hozott létre, melyek az ország, ezen belül a polgárság fejlődését szolgálták. A teljesség igénye nélkül ezekből néhányat megemlítünk. Létrehozta a ,,Nemzeti Kaszinót’’, megalakította a ,,Magyar Gazdasági Egyesület’’-et megszervezte a ,,Pályafuttatási társaság’’-ot. (Ez utóbbi tulajdonképpen a lóversenyzés volt.) Az akkori idők modern valóságát, melyet külföldön tapasztalt, hazai tájakra adaptálta. Ilyenek voltak többek között az első budapesti hengermalom megépítése, a balatoni gőzhajózás beindítása, az első magyar vasút létrehozása, a Tisza szabályozása, az Al-Duna hajózhatóvá tétele, a Vaskapu megépítése és az első masszív Dunai híd, a Lánchíd és az ehhez kapcsolódó alagút megépítése. Ez mind-mind az ő nevéhez kapcsolódik. Nem véletlen, hogy az akkori idők egyik legismertebb politikusa, Kossuth Lajos a ,,legnagyobb magyar” névvel tisztelte meg. Sajnos Széchenyi és Kossuth e két nagy hazafi, nem mindenben értett egyet. Abban igen, hogy az országot fel kell emelni és boldoggá kell tenni. Az idevezető utat azonban másként látták. Széchenyi azt vallotta, hogy a fejlődésnek békében kell megvalósulnia, a nemzetet műveltté kell tenni és akkor a reformoknak széles társadalmi bázisa lesz. ő maga is több nagyszerű könyvet írt. A ,,Hitel’’ a ,,Világ’’ a ,,Stádium’’ a ,,Lovakrul’’ és még lehetne sorolni. A forradalommal és a forradalmi eszmékkel nem rokonszenvezett.
Kossuth a forradalmi eszmék híve volt. Azt hirdette, hogy a nemzetet először szabaddá kell tenni és azután meg fog gazdagodni. Széchenyi ennek ellenére vagy talán éppen ezért miniszteri tárcát vállalt el a Batthányi Lajos vezette első felelős magyar kormányban. A kormány, mint tudjuk, nem tudott úrrá lenni az eseményeken, kitört a szabadságharc. Széchenyi elméje elborult. Egy ausztriai elmegyógyintézetbe szállították, ahol 1861-ben 70 éves korában önkezével vetett véget életének.
| Előző fejezet | Tartalomjegyzék | Következő fejezet |