Építése a 60-as évek első felében kezdődött és elég gyorsan, 2 év alatt nagyobbrészt be is fejeződött. Egy 12 lakásos kocka épület épült későbben. A lakótelepen annak idején 3 db 18 lakásos 3 szintes épülettömb épült és ez 54 lakást jelentett. Ehhez jött a későbbi 12, így lett 66 lakás, majd 1993-ban történt felújításkor a lakások száma kettővel gyarapodott, vagyis a lakótelepen most 68 lakást találunk. Kedvező változásként kell megállapítani, hogy a lapostetejű házak egy részéből a felújítás során sátortetejű lett.
Nevét a lakótelep a Kisfaludy testvérektől kapta. Kisfaludy Sándor, aki 1772-ben Sümegen született, iskoláit Győrben, majd Pozsonyban végezte és Kisfaludy Károly, aki 1788-ban a Győr melletti Téten született és nagyon korán 1830-ban 42 éves korában, a kor akkori nagy betegségében, tüdőbajban halt meg. Mindkét Kisfaludy testvér költő és író volt. A termékenyebb és talán valamivel ismertebb és a fiatalabb Károly volt. ő költeményeken kívül színdarabokat is írt. Ismertebb költeményei közül megemlíthetjük a ,,Szülőföldem széphatára’’ vagy a ,,Mohács’’ című verseit. Számtalan színdarabot írt, melyek egy részét most is műsorra tűzik, nemcsak a falusi színjátszó csoportok, de a színházak is. Ilyen pl. a ,,Tatárok Magyarországon’’, melyet 1819. tavaszán a fehérvári színtársulat Pesten is bemutatott, vagy a ,,Sok haza-pufogtatás’’ című színműve. A vígjáték területén is otthonosan mozgott. A ,,Kérők’’, a ,,Csalódások’’, a ,,Pártütők’’ ma is megtalálhatók a színházaink repertoárjaiban. Írói tehetségét bizonyítja, hogy Széchenyi István az akkor megindítandó lapjának a ,,Jelenkor’’-nak főszerkesztőjéül őt szemelte ki. Sajnos korai halála ebbe megakadályozta.
Bátyja, Sándor hosszabb életű volt, 72 évet élt. Iskoláinak elvégzése után katonának ment mégpedig a bécsi testőrségbe állt be. Életének ebből a szakaszából nem hiányoztak a kalandok, többek között a szerelmi kalandok sem. Később az Olaszországban folyó háborúban is részt vett. Itt francia hadifogságba került. 1800-ban szabadult, hazatért, majd megnősült. Feleségül vette Szegedi Rózát, azt a hölgyet, aki szerelmét korábban visszautasította. Birtokán telepedett le Sümegen. Itt gazdálkodott és verseket írt. A ,,Himfy’’ című költeményében a kezdő és visszautasított szerelmét, majd a későbbi boldog házaséletét írta meg. Jelentős műve volt és ma is az a ,,Regék a magyar előidőkből’’ című 3 részes verses elbeszélő gyűjteménye. (Csabánc, Tótfika, Somló.)
Az 1809. nemesi felkelésben József nádor szárnysegéde volt. (Mint tudjuk a győri csatában súlyos vereséget szenvedtek a franciáktól.) A felkelés történetét apólópetikus céllal írta meg. (Kéziratban létezik, kiadásra nem került.) Élesen szembe állt Kazinczy nyelvújító törekvéseivel. Védte a feudális nemesi társadalmat. Erősen konzervatív volt. A ,,Rege költő hattyúdala’’ utolsó befejezetlen művében a magyar nemesség és saját életének történetét írta meg.
| Előző fejezet | Tartalomjegyzék | Következő fejezet |