Üdvözlet

Felhasználói név:
Jelszó:

Adatok megjegyzése
Bejelentkezés / regisztráció:

[ ]
[ ]

Véletlen képek



Közelgő Események

Nincs közelgő esemény

Találkozzunk a Facebookon!

A háborút megjárt bábolnai lovak



Valamikor a ló - a gépek feltalálása elõtt - az ember nélkülözhetetlen segítõtársa volt a mindennapi életben. Ez nemcsak a békés idõszakban volt így, de különösen így volt az összetûzések, a háborúk idõszakában. Egy hadsereg lovasság nélkül elképzelhetetlen volt. Bábolna, mint a magyar lótenyésztés egyik fellegvára a hadsereg lóellátásában is jelentõs szerepet töltött be. Az alábbiakban azokat a hadjáratokat ismertetjük, melyekben bábolnai lovak is részt vettek. Az ezzel kapcsolatos - életnagyságú lovat ábrázoló - emlékmû talapzatán a következõ felirat olvasható:
,,A leghûségesebb bajtársnak!’’
1789-1945 között
1789: Francia hadjárat; 1789-90: Török hadjárat; 1792-96: II. Francia hadjárat; 1789-1801: III. Francia hadjárat; 1805: IV Francia hadjárat; 1809: V. Francia hadjárat; 1812: Orosz hadjárat;
1812-15: VI. Francia hadjárat; 1848-49: Magyar-osztrák hadjárat; 1848-49: Olasz-osztrák hadjárat; 1859: Olasz-osztrák hadjárat; 1864: Dán hadjárat; 1866: Osztrák-porosz hadjárat; 1869: Dalmát hadjárat; 1878: Bosznia-Hercegovinai hadjárat; 1882: Hercegovinai hadjárat: 1914-18: I. Világháború; 1939-45: II. Világháború
Ezekben a csatákban, hadjáratokban résztvevõ bábolnai lovak viselkedését, tetteit, legendáit és hagyományait õrzik. Közülük egyet megemlítünk. Mint ismeretes. 1809-ben Bonaparte Napoleon seregei Magyarországra is eljutottak. Gyõr mellet a kis létszámú, rosszul felfegyverzett magyar nemesi sereggel megütköztek. A csatában a bábolnai lovak és lovasok is részt vettek. A csatavesztés híre eljutott Bábolnára is. A leggyorsabb hírt egy bábolnai ló hozta. Ugyanis lovasa a csatában elesett és a ló a félrecsúszott véres nyergével egyvágtában hazaszáguldott Bábolnára. A ménesudvar bezárt kapuja elõtt nyerített és rugdosta a kaput. A bábolnaiak természetesen észrevették, sõt azt is kikövetkeztették, hogy a gyõri csata elveszett. Miután a bábolnai lótenyésztésnek ebben az idõben már híre volt azt is tudták, hogy a franciák rövidesen megjelennek, és nem távoznak üres kézzel. A ménes lovait gyorsan összeterelték és elhajtották a Bakonyba. A franciák egy csoportja a gazdag hadizsákmány reményében valóban megérkeztek, de nagyot csalódtak. Ugyanis nem találtak mást. mint üres istállókat, ezenkívül egy tizedest és két közlegényt. Õket pedig hiába faggatták, nem tudtak semmit. Ezért deresre húzták és megbotozták õket, majd az istállókat és a lovardát is - melyek ebben az idõben túlsúlyban fából épültek - felgyújtották és leégették, nagy mérgükben üres kézzel eltávoztak. Ezt az eseményt - már mint az égõ istállókat - múzeumunkban egy makett õrzi és örökíti meg.
A dolog érdekességéhez tartozik, hogy a közelmúltban egy francia csoport látogatott Bábolnára. Megnézték a múzeumot is. Megkérdezték, van-e valami a múzeumban ami a franciákkal kapcsolatos. Több ilyen is van, mondtuk, majd azt a történetet ismertettük és megmutattuk az égõ istállókat ábrázoló makettet. Az esetet nagyon szégyenlették. Egy középkorú csinos hölgy a következõket mondotta: ,,Mi most mindenért bocsánatot kérünk!’’.
A csatákban részt vevõ bábolnai lovak emlékmûve (egy életnagyságú arab mén) a katolikus templom elõtti parkban látható.



 

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezned. Jelentkezz be, vagy kattints ide a regisztrációhoz