Üdvözlet

Felhasználói név:
Jelszó:

Adatok megjegyzése
Bejelentkezés / regisztráció:

[ ]
[ ]

Véletlen képek



Közelgő Események

Nincs közelgő esemény

Találkozzunk a Facebookon!

Dr. Burgert Róbert



Baranya megyében, Ivánbattyán községben 1924. augusztus 20-án, szegény parasztcsaládból származott. Gazdasági iskolát végzett, majd mezõgazdasági tudományokból doktorált. Az állami gazdaságok létrejöttével a Pécsi Állami Gazdaság igazgatója lett. Innét került Bábolnára 1960. 1-jén. Bábolna ebben az idõben, sõt az ezt megelõzõ években is veszteségekkel zárta az éveket. 1959-ben fizetett elõször nyereségrészesedést a dolgozóknak, annak ellenére, hogy 7 millió Ft veszteséggel zárta az évet. Ez egy tervezett veszteség volt és miután a terv teljesítése megvolt, ez sikernek számított.
Innét indult Burgert a maga új - lehet mondani azt is, hogy forradalmi - elképzeléseivel. Ezek az új iparszerû termelési módok a mezõgazdasági termelésben hihetetlen változásokat és hihetetlen fejlõdést eredményeztek. Az iparszerû baromfihús és tojástermelés, majd késõbb az iparszerû kukoricatermelés nagy beruházásokat igényeltek. Épültek a baromfitelepek, a keltetõk, késõbb a kukoricaszárítók. Mindez és az általuk létrehozott termékek a foglalkoztatások a munkahelyek és a kereseti lehetõségek sokaságát eredményezték. Bábolna az ország legnagyobb mezõgazdasági üzeme lett. Nemcsak a termékek mennyisége, hanem minõsége tekintetében is. Ez elsõsorban a település fejlõdésében mutatkozott meg. Az egykori puszta várossá fejlõdött. A várossá avatás szónokai mindezt kifejtették, méltatták Burgert nagyságát és hozzáértését. Azt azonban egyik szónok sem tudta visszaadni, amit ez az ember - mint ember - az itt eltöltött 30 év hétköznapjai alatt produkált. Ezt csak mi tudjuk, az itt élõk és a volt munkatársai. Mi ismertük erényeit és hibáit is. Az elõbbiek sokasága mellett néha az utóbbiak is elõfordultak. Bejárta az egész világot. De nemcsak Washingtont, Moszkvát vagy Párizst ismerte, de ismerte Istvánházát, Kistarcsot, vagy éppen csikótelepet is. Nemcsak az államférfiakkal tárgyalt egyenrangú felként, de felült a traktorra és a kombájnos mellé is. Nemcsak nappal volt szolgálatban, de az éjszakában is lehetett vele találkozni Kisbábolnán vagy más telepeken.
A fegyelmet, a pontosságot, a precizitást szerette. Tudott nagyvonalú lenni, de kemény is. A társadalmi tulajdon szent volt elõtte. Ha valaki a tojóteleprõl eltulajdonított pár darab tojást és rajtakapták, mehetett máshová munkát keresni. Ezen a téren nem ismert irgalmat. Mint már szóltunk róla, épült az üzem, de épült a falu is. Egy alkalommal az egyik fogatos meszet vitt a telepek építéséhez. Az egyik fordulót nem a telepre vitte, hanem az épülõ házához. rajtakapták. Mehetett a vezérigazgató elé. Ment is. Az megpirongatta, majd figyelmeztette, hogy többé elõ ne forduljon. A közvetlen munkatársai szóvá tették, hogy egy pár darab tojásért elbocsátás, egy kocsi mészért semmi! Õ csak mosolygott. A meszet beépíti a házába, és az itt marad, gyarapítja Bábolnát -mondta. Ezt így is kell nézni. Talán igaza volt.
Sajnos már nincs közöttünk. 75 évet élt. A bábolnai emberek nagy többsége jó szívvel emlékezik rá. Szobra a park egyik legszebb helyén látható.



 

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezned. Jelentkezz be, vagy kattints ide a regisztrációhoz