Üdvözlet

Felhasználói név:
Jelszó:

Adatok megjegyzése
Bejelentkezés / regisztráció:

[ ]
[ ]

Véletlen képek



Közelgő Események

Nincs közelgő esemény

Találkozzunk a Facebookon!

Tessedik Sámuel



A mai lótenyésztés és az állattenyésztés – nemcsak Bábolnán, de az egész országban – szinte elképzelhetetlen lucerna és lóhere nélkül. Azt azonban kevesen tudják, hogy ezt a két kitûnõ takarmánynövényt Tessedik Sámuel hozta be és honosította meg hazánkban az 1700-as évek közepén.
Tessedik Sámuel neve a magyar fül számára kissé idegenül hangzik. Ez azért van, mert nagyapja, aki takácsmester volt. Morvaországból települt Magyarországra. Tessedik a Pest megyei Albertin született 1742. április 20-án, ahol evangélikus lelkészként tevékenykedett. Kétéves korában Szarvasra költöztek, ahol néhány évvel késõbb apja meghalt. Miután anyja pozsonyi illetõségû volt, visszatelepültek az akkori fõvárosba, ahol anyja mások gyerekeinek nevelésébõl tartotta el a családot.
Tessedik gimnáziumi tanulmányai után tehetõs családoknál vállalt nevelõi állást. Az így szerzett pénzbõl iratkozott be a debreceni fõiskolára, melynek elvégzése után gyalog tért vissza Pozsonyba. Mint írta azért, hogy tapasztalatokat szerezhessen. 21 évesen a német ottangeni egyetemre iratkozott be, majd Jénában. Lipcsében és Berlinben folytatta tanulmányait. Németország ebben az idõben a Nagy Frigyes által teremtett virágzását élte. Fejlõdött az ipar, a kereskedelem, a mezõgazdaság. Minden csodálattal töltötte el Tessediket, aki Magyarországon mozdulatlanságot tapasztalt.
Hazatérte után elõször Surányban egy nemesi családnál volt udvari lelkész, majd Szarvasra került lelkésznek és itt nekilátott külföldi tapasztalatainak hasznosításához. Egy evangélikus templomot és egy szakiskolát alapított a városban. Megírta egyik legjelentõsebb könyvét A parasztember Magyarországon címmel. Nekilátott az új foglalkozások és munkák tanításának, elméletben az iskolában, gyakorlatban pedig kint a mezõn. Bebizonyította, hogy a sikert is lehet termelni. A lótenyésztõk legnagyobb örömére meghonosította a lóherét és a lucernát. Gyümölcsfákat és egyéb fafajokat - köztük az akácot - telepített. Hirdette az Alföld fásításának és öntözésének szükségességét. A kisváros lakóit megtanította a gyapjúkészítésre s ennek fonására és szövésére. Iskolája, gazdasága országos hírû lett, nem csoda, hogy a haladó szellemû. minden újat pártoló II. József császár is felfigyelt munkásságára, és magas kitüntetésben részesítette.
Családi élete is példás volt. Az elsõ feleségétõl 13 a másodiktól 5 gyereke született, és felnevelte második feleségének elõzõ házasságából származó 2 gyermekét is. Viszonylag hosszú életet élt meg. Élete végén megírta az Önéletírás címû könyvét.
,,Ötvenéves papi pályafutásomnak végén neked ajánlom, kedves hazám ezen életrajzomat. Hogy milyen szép és tágas hatásköre van egy falusi papnak, mily végtelen sok jót tehet, azt bizonyítják következõ soraim...’’
Tessedik Sámuel szobra az õsrégi bábolnai parkban található. Nevét a város egyik utcája is õrzi.



 

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezned. Jelentkezz be, vagy kattints ide a regisztrációhoz