Üdvözlet

Felhasználói név:
Jelszó:

Adatok megjegyzése
Bejelentkezés / regisztráció:

[ ]
[ ]

Véletlen képek



Közelgő Események

Nincs közelgő esemény

Találkozzunk a Facebookon!

Széchenyi István



A bábolnai állami lótenyésztés vagyis a ménes megalapításában Széchenyi nem vett részt. Nem is vehetett, mert akkor még nem élt. Egy alkalommal azoban késõbb 1822. február 5-én járt itt, és egy napot töltött Bábolnán. Az akkori osztrák vezetéssel és személyzettel mûködõ állami lótenyésztés, vagyis az akkor bábolnai ménes helyzete vegyes érzelmeket váltott ki belõle, aki maga is nagy ménes birtokosa volt. Tapasztalatait a ménes vezetéssel megosztotta, sõt naplójában is rögzítette.
Széchenyi 1791-ben az egyik leggazdagabb magyar fõúr - a múzeumalapító Széchényi Ferenc - fiaként látta meg a napvilágot. Iskoláinak elvégzése után alig 18 évesen részt vett a Napóleon elleni harcokban. Ezt követõen bejárta szinte egész Európát. Rengeteg tapasztalattal tért haza. 1820-ban huszártisztként Debrecenbe került, ahol alkalma volt igazán megismerni a magyar népet, megtapasztalni a magyar valóságot és elsajátítani nemzete - korábban alig ismert - nyelvét. Elõször itt került szembe Magyarország hihetetlen elmaradottságaival.
Széchenyi neve az 1825. évi országgyûlést követõen vált országosan ismertté. Ezen az országgyûlésen Felsõbüki Nagy Pál elragadó ékesszólással beszélt a magyar hazafiságról és arról, hogy ennek ápolására létre kellene hozni a Magyar Nemzeti Akadémiát. Mivel ehhez pénz nem állt rendelkezésre, Széchenyi összes birtokainak egyéves jövedelmét, azaz 60.000 forintot ajánlott fel az akadémia létrehozására. Példáját többen is követték.
Széchenyi haladó gondolkodású hazafi volt. A feudális viszonyokat kívánta megreformálni, és a polgári fejlõdést elõsegíteni. Ezt a célt szavakkal és tettekkel egyaránt szolgálta. Nevéhez kötõdik a Nemzeti Kaszinó létrehozása a Magyar Gazdasági Egyesület megalapítása, a lótenyésztés fejlesztése. Külföldön szerzett tapasztalatait a hazai adottságokat figyelembe véve próbálta átültetni. Az elsõ hengermalom megépítése, a balatoni gõzhajózás, az elsõ magyar vasút, a Tisza szabályozása. az Al-Duna hajózhatóvá tétele. A Várkapu megépítése és különösen az elsõ állandó dunai híd, a Lánchíd és a hozzá kapcsolódó alagút megépítése is mind az õ kezdeményezésének és szervezésének az eredménye.
Nem véletlen, hogy az egyik legnagyobb magyar politikus Kossuth Lajos - akivel sokszor sok mindenben nem értettek egyet - a legnagyobb magyar jelzõvel illette.
Széchenyi azt vallotta, hogy a fejlõdésnek békében kell megvalósulnia. A nemzetet mûvelté kell tenni és akkora reformoknak széles társadalmi bázisa lesz. Õ maga is több nagyszerû könyvet írt: A Hitel, a Világ, a Stádium, a Lovakrul és még lehetne sorolni.
Széchenyi, mint már említettük Bábolnán is járt és hasznos tanácsokat adott az itteni lótenyésztõknek. Ezt a látogatását a ménesudvarban egy tábla õrzi, szobra a park egyik legszebb részén található, ezen kívül nevét a város egyik lakótelepe is õrzi.



 

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezned. Jelentkezz be, vagy kattints ide a regisztrációhoz