Üdvözlet

Felhasználói név:
Jelszó:

Adatok megjegyzése
Bejelentkezés / regisztráció:

[ ]
[ ]

Véletlen képek



Közelgő Események

Nincs közelgő esemény

Találkozzunk a Facebookon!

Csekonics József



Bábolnán Csekonics József emlékét egy 1939-ben felállított szobor õrizte 1945-ig. 1945-ben az elõzõ feudális rendszerben embertelenül elnyomott és kizsákmányolt cselédek, dühükben a régi rend minden emlékét igyekeztek eltörölni, eltüntetni. Így került sor arra, hogy a Bábolnai Ménes elsõ parancsnokának Csekonics Józsefnek is a bronzból öntött mellszobrát ledöntötték és eltüntették. (A tettes máig is ismeretlen.) Bábolna ezek után hosszúideig szobor nélkül létezett. 1964-ben fennállásának 175. évfordulójára a helyi vezetõk kezdeményezték felállítását, de a felsõbb szervek nem engedélyezték. Ezt követõen hosszú kemény küzdelem következett, mely után Burgert Róbert akkori vezérigazgatónak sikerült az engedély megszerzése és a 200 éves évfordulóra a szobor ismét állt, illetve áll, mégpedig az eredeti formájában és az eredeti helyén.
Csekonics József önéletrajzában magáról a következõket írja:
,,1757-ben Kõszegen, Magyarországon születtem, nemes származású, de vagyontalan szülõktõl.’’
Nem azonos tehát a gazdag, mulatozásáról elhíresült Csekonics báróval. Tanulmányait szülõvárosában Kõszegen kezdte meg, a jezsuita gimnáziumba iratkozott be, majd Bécsbe ment a piaristák vezette lõvenburgi akadémiára.
Életét a ló iránti szeretet befolyásolta. Ez miatt még a tanulmányait is képes volt félbeszakítani és beállt közkatonának az egyik lovasezredbe. Itt igyekezetének és lelkiismeretes munkájának eredményeként elõbb altiszt, majd hadnagy lett. 1778-ban már a Modena vértesezred fõhadnagya. 1783-ban pedig másodosztályú kapitány. Szolgálati idejét, sõt szabadidejét is teljes egészében a lótenyésztés akkori helyzetének tanulmányozására fordította. Megjegyzendõ, hogy ebben az idõben a lovaknak még rendkívül nagy jelentõsége volt az élet minden területén. Különösen a közlekedésben, a mezõgazdasági termelésben és a hadászatban. A gépek megszületése elõtt igaz volt az a megállapítás, mely szerint a gazdasági életben és a hadszíntereken is az gyõzött, akinek jobb lovai voltak.
Csekonics a lótenyésztés helyzetének tanulmányozása során arra a megállapításra jutott, hogy a Habsburg birodalom és ezen belül is Magyarország lótenyésztése siralmas helyzetben van. A hadsereg számára szükséges lovakat alig-alig tudták összeszedni. Mindez arra késztette a fiatal kapitányt, hogy a helyzet javítását szolgáló alapgondolatait tanulmányba összegezte. A tanulmányt Csekonics - nem kis bátorságot tanúsítva - az akkor éppen Budán tartózkodó II. József császár elé terjesztette. A császárról köztudott volt, hogy haladó gondolkodású ember, aki Közép-Európában egy erõs Habsburgok által irányított birodalmat akart létrehozni. Terveibe beleillett Csekonics munkája, így azt megvizsgáltatta és megvalósíthatónak tartotta.
A tanulmányban többek között az szerepelt, hogy az állam hozzon létre állami ménesbirtokokat, ahol a lótenyésztést hozzáértõ szakemberek, esetleg import ménekkel és kancákkal javítsák fel. Az 1784 decemberében kiadott császári rendelet leírta az ezzel kapcsolatos tennivalókat és így jött létre 1785 tavaszán Mezõhegyes, majd késõbb Bábolna, Fogaras, Kisbér és még négy méntelep.
A ménesek elsõ parancsnoka Mezõhegyesen és Bábolnán Csekonics József lett. Emlékét a már említett szobor, mely a ménesudvar legszebb helyén van. ezenkívül a városban egy róla elnevezett utca õrzi.



 

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezned. Jelentkezz be, vagy kattints ide a regisztrációhoz