Üdvözlet

Felhasználói név:
Jelszó:

Adatok megjegyzése
Bejelentkezés / regisztráció:

[ ]
[ ]

Véletlen képek



Közelgő Események

Nincs közelgő esemény

Találkozzunk a Facebookon!

A KÖZÉLET ÉS TÁRSADALMI ÉLET VÁLTOZÁSAI

Milyen volt a puszta?


Ez év végén december 5-én lesz 50 éve annak, hogy Bábolnapusztából – mely közigazgatásilag a szomszédos Bana községhez tartozott – önálló közigazgatási egység vagyis község lett írásunkban az ezzel kapcsolatos körülményekrõl és az idekapcsolódó néhány érdekesebb eseményrõl szólunk. Úgy gondoljuk, talán nem árt, ha ennek az 50 évnek néhány jellegzetes eseményére visszatérünk. Annál is inkább kellene ezt tennünk, mert a mai fiatalok nagy része bizony nem tudja, hogy honnét indultunk el, csupán azt tudja, hogy hova érkeztünk, és hogy a mai Bábolnán jó lakni és jó élni.
Most nézzük meg, hogy Bábolna mint település milyen volt? Hogy nézett ki? Bábolna 1958-bun és az azt megelõzõ idõkben puszta volt. Nemcsak a nevében de a valóságban is. Lakói nincstelen cselédek voltak. Magyarországot a háború elõtti idõkben úgy emlegették, mint a ,,3 millió koldus országa’’. A 3 millió koldus túlnyomó többségét a nagybirtokokon szolgáló nincstelen cselédek adták. Bábolna is nagybirtok volt. Igaz, hogy nem magánbirtok, hanem állami, a cselédek azonban itt is cselédek voltak. Ugyanazon elszomorító körülmények között, mint a nagybirtokokon. Egyébként nagy írónk, Illyés Gyula a ,,Puszták népe’’ címû könyvében hûen leírja az akkori cselédsorsokat.
De most maradjunk Bábolnánál. Az akkor létezõ Bábolna a központi településbõl és a hozzá kapcsolódó majorokból állt. Lakóinka száma 1600 fô körül mozgott. Egyszóval nagyobb volt, mint néhány akkor létezõ község (pl. Kisigmánd, Csép, Bana). A lakosok nagy része a központi településen lakott és dolgozott de a majorokban is jelentõs számú ember élt. Az eléggé nagy területen fekvõ központi településen utcák nem voltak. Nem is kellettek. Ugyanis a nagybirtok szerkezete ezt nem tette szükségszerûvé. A cselédek állami lakásban laktak, ezek pedig nem utcaszerûen, hanem a munkahelyhez közel, mûhelyek vagy istállók közelébe épültek. Ennek alapján volt Bábolnán iparosház, malomház, tehenesház, kocsisház stb. A települést egy nagy széles kocsiút szelte keresztül a Kaszinótól a 32-es ököristállóig. Errõl a széles, poros, sokszor sáros kocsiúttól voltak az elágazások a különbözõ munkahelyekre. Ezt természetesen a lakosok is igénybe vehették. Egyébként a lakáskörülmények a központban is, de különösen a majorokban elszomorítóak voltak. Az egy családnak járó lakás az szoba-konyha, kamra és padlásból állt. A fürdõszobát a cselédember nem ismerte. Egyébként Bábolnán a központi településen közintézmények is léteztek. Volt templom, iskola, orvosi rendelõ, posta és bolt is. Ezek az intézmények a majorokbanlakók számára is rendelkezésre álltak.
1948-ban Bábolna helyzete rendezõdött. Nemzeti Vállalat lett. Ez óriási és kedvezõ változást hozott az itt dolgozók életében. Most már nem cselédek, hanem állami alkalmazottak lettek, munkaidõvel, havi fizetéssel és nyugdíjjal. Mindezek eddig a cselédemberek számára ismeretlen fogalmak voltak. Elkezdõdött a lakások felújítása is. Ahol nem volt villany, pl. a majorokban, ott bevezették.
Ebben az új szabadabb légkörben ismét felvetõdött a régi óhaj és kívánság. Hogy ha lehet, szakadjunk el Banától és legyünk önállóak!



 

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezned. Jelentkezz be, vagy kattints ide a regisztrációhoz