Üdvözlet

Felhasználói név:
Jelszó:

Adatok megjegyzése
Bejelentkezés / regisztráció:

[ ]
[ ]

Véletlen képek



Közelgő Események

Nincs közelgő esemény

Találkozzunk a Facebookon!

A katolikus templom



A templom az Isten háza, szokták mondani a régi emberek és ez ma is igaz. Egy idõben azonban nemcsak az Isten háza volt, hanem a hozzákapcsolódó intézményeivel együtt a mindennapok ügyeit is szolgálta. Az 1895- ös rendelkezésig az egyházak tartották nyilván a népességgel kapcsolatos változásokat. A szülések, házasságok, halálozások nyilvántartása egyházi feladat volt. Ezért a templomok mellett lévõ épületek egyrészt a lelkipásztorok lakásául szolgáltak, másrészt hivatalok is voltak. Általában ki is függesztették az ajtóra (ma is kint van), hogy ,,Plébániai Hivatal’’. Változott a helyzet a már említett törvény megalkotása, illetve kihirdetése után. Az anyakönyvezetés átkerült polgári vonalra, a községházák, illetve a városházák illetékes anyakönyvi hivatalához. Mindezektõl függetlenül úgy tudom, hogy az egyházak továbbra is fenntartják ezeket a nyilvántartásokat.
A bábolnai katolikus templom, melynek alapterülete nem nagy, mindössze 144 m2 és védõszentje Nepomuki Szent János 1819-ben épült.
Mint érdekességet jegyezzük meg, hogy anyakönyvezés itt Bábolnán is folyt, mégpedig 1798. óta. Ezek az anyakönyvi bejegyzések ma is léteznek. Ebbõl arra lehet következtetni, hogyha templom nem is, de valamiféle imádkozó hely a hozzákapcsolódó egyházi hivatallal együtt létezhetett.
Joggal vetõdik fel a kérdés, hogy miért csak egy templom és miért katolikus templom épült. Erre csak következtetni lehet. Az állami ménes megalakítása és az ezzel együtt járó állami lótenyésztést általában külföldrõl mindenek elõtt Ausztriából származó emberek mûvelték. Az osztrákokról pedig köztudomású, hogy õk nagyobbrészt katolikus vallásúak voltak. (Ezt egyébként a bábolnai temetõben meglévõ korabeli sírok is igazolják.) Megállapíthatjuk tehát, hogy a lótenyésztés fejlõdése az osztrák családok ideköltözése tette lehetõvé, sõt talán azt is mondhatjuk, hogy szükségszerûvé a bábolnai katolikus templom létrehozását, illetve megépítését.
A késõbbi idõben fõleg Kozma Ferenc intézkedései után, mellyel külön választotta a lótenyésztést és a mezõgazdasági termelést, ez utóbbit civilekre bízta, megváltozott a lakosság összetétele.
A környezõ falvak nincstelenjei ide jártak dolgozni, sõt a puszták felépülésével lakni is. A bábolnai katolikus vallás lelkészeit nem áll módunkban felsorolni. Néhányat azonban, akik az átlagtól eltértek megemlítünk. Madarász Árpád az 1970-es évek katolikus papja például kivetkõzött. Otthagyta a reverendát és átjött ott a gazdasághoz villanyszerelõnek. (Nem sokkal késõbb autó karambol áldozata lett.)
Volt olyan lelkész, akinek nem volt zenei hallása. Ez bizony nagy hiba volt, mert a szertartások egy részét énekelve kell levezetni. Szerencsére voltak régi hívõk, elsõsorban asszonyok, akik a lelkésznek a segítségére siettek, és úgy-ahogy a szertartások megvoltak.
Egyidõben a kántorságot nem vállalta senki. Az ok az lehetett. hogy az új pedagógusok ilyen képzést nem kaptak, a régiek pedig már kiöregedtek. Megoldás azonban most is akadt. Egy régi hívõ, aki ismerte a szertartásokat, jó zenei hallása és jó hangja volt, megtanult a harmóniumon játszani és a kántorkodást õ látta el, mégpedig kiválóan. Ez a hívõ ma is Bábolnán lakik.
Az itt munkálkodó katolikus lelkészek kiemelkedõ személyisége Szabó Géza plébános volt. Õ közel 50 évig teljesített itt szolgálatot. Halála körül abban az idõben különféle mendemondák terjedtek el, miszerint nem természetes halállal távozott az élõk sorából. Ez persze csak pletyka lehetett, mert soha senki nem bizonyította.
A vallás gyakorlás, templomba járás napjainkban ismét szabad. Tapasztaljuk, hogy egyre többen élnek vele.



 

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezned. Jelentkezz be, vagy kattints ide a regisztrációhoz