Üdvözlet

Felhasználói név:
Jelszó:

Adatok megjegyzése
Bejelentkezés / regisztráció:

[ ]
[ ]

Véletlen képek



Közelgő Események

Nincs közelgő esemény

Találkozzunk a Facebookon!

Bábolna a középkortól a ménes alapításáig

A tatárjárás nagy pusztítást végzett a vármegyében. A tatárdúlást megelőző időszak településszerkezete gyökeresen átalakult, mert a települések mintegy egyharmada elpusztult és a lakosság létszáma is jelentősen csökkent. A tatárjárás után telepesek jelentek meg a vármegye területein. Lehet, hogy Bábolna is ekkor települt újra? Ki tudja? Ezt csak a Jóisten tudja megmondani.

A település keletkezésének időpontját senki sem ismeri pontosan. A legrégebbi írás 1268-ból származik, de ez feltételezhetően nem a település megalakulásának az éve. Valószínűnek tűnik, hogy amikor a honfoglaló magyarok elértek erre a vidékre már lakott volt, vagy ha nem, akkor ők betelepítették. Bizonyítékért megint csak a szomszédságba kell mennünk. Nézzük sorba a környező településeket! A következő felsorolásban szereplő évszámok „csak” az első írásos említést mutatják, hogy mikor alakultak ezek a települések, azt ugyanúgy nem tudjuk pontosan, mint Bábolna esetében.

1086. Vas Dinnye, 1138. Ács, 1171. Ölbő, 1208. Rétalap, 1214. Kisbér, 1222. Gönyű, 12222. Koppány Monostor, 1222. Zumsou (a Concó patak torkolatában volt település), 1233. Nagyigmánd, 1235. Csanak, 1236. Bana, 1237. Tárkány, 1246. Tarcs, és csak 1268. Bábolna említésének dátuma.

A körülöttünk lévő települések már jóval korábban voltak az okiratokban említve, mint Bábolna. Hogy miért ilyen későn került a neve a korabeli okmányokba? Ki tudja? Talán az akkori írástudóktól kellene megkérdezni. Valószínűnek tartom, hogy ennek az akkori birtokviszonyok és maguk a tulajdonosok az okai. Ugyanis hetven évvel később 1338-ban már megint templommal rendelkező falut említik az oklevelek. A török hódítások első hullámaival, az 1500-as évek második felében elpusztul a falu a környező településekkel együtt. De az 1600-as években újra éled, ezt a tényt hűen tükrözi az, hogy 1623-tól 1662-ig tizenöt tulajdonosa volt a falunak. A török népszámlálási adatok 1590-ben öt családot regisztráltak. Ezzel szemben az 1784-es népszámlálás már hatvan családot talál Bábolnán.

A XVIII. század első felének fejlődése még a mai napig is látható. Ekkor épült a Római katolikus templom, a Kaszinó épülete, a Kastély. Mint minden Bábolnán, ezek az épületek is bizonytalan keltezésűek. Igaz ugyan, hogy a Kaszinó épületének építői vették a fáradságot és megörökítették az építés idejét. Egy a falba épített téglán az az évszám olvasható: 1758. A Római katolikus templomról csak azt tudjuk, hogy a század elején épült, mert egy 1724-ből származó canonica misitáció említi ugyan, de építésének időpontja ismeretlen. Építtetője Báró Szluha Ferenc nádori ítélőmester.

A kastély építésének időpontja is ismeretlen, bár egy 1756-os térkép alapján (melyen már szerepel) feltételezhető, hogy a templommal egyidős.

Ezektől az épületektől csak egy létesítmény volt öregebb, amelyről sajnos semmit sem tudunk. Ez a létesítmény adta az építőanyagot a templom, a kastély és a Kaszinó épületéhez is. Ez nem más, mint a téglaégető. Említettem, hogy a Kaszinó falába beépített tégla 1758-as évjáratú, de ettől régebbi 1756-os téglákkal is lehet találkozni.


Képek:

1.) Komárom vm. (térkép)



2.) Kaszinó épülete 1758-ban épült, 1900-is többszőr átalakítják, bővítik



3.) Római katolikus templom, közel 300 éves




4.) A kastély egykori rajza (ma a központi iroda)



5.) 1756-ban égetett bábolnai tégla



6.) Szapáry bírtok 1756. (térkép)