Üdvözlet

Felhasználói név:
Jelszó:

Adatok megjegyzése
Bejelentkezés / regisztráció:

[ ]
[ ]

Véletlen képek



Közelgő Események

Nincs közelgő esemény

Találkozzunk a Facebookon!

A kórház



Bábolna központjától mintegy 1000 m-re egy kétszintes erõdítményszerû épület áll. A régi idõkben a végvárak lehettek ilyenek az országhatárokon. Ezt az épületet ma úgy hívják, hogy Kórház szálló. Nem véletlenül!
Mintegy 30 szoba-konyhás, összkomfortos, elsõsorban fiataloknak való lakás van itt. Valamikor ez az épület - legalább is egy része - kórház volt. Innét származik az elnevezés. Hogy eredetileg nem kórháznak épült, az szinte biztosra vehetõ. Ennek a kis településnek ugyanis ekkora kórházra nem volt és nem is lehetett szüksége.
Az tény, hogy az épület felsõszintje legalább is egy idõben egészségügyi feladatokat látott el. Itt volt az orvosi rendelõ, a gyógyszertár, néhány betegszoba, sõt egy idõben szülõotthonként is mûködött.
Természetesen a felsorolt egészségügyi dolgozóknak (orvos, gyógyszerész, védõnõ, szülésznõ, stb.) a lakásuk is itt volt. Mindezekkel együtt és mindezeken túl az épület nagysága olyan terjedelmû volt és ma is az, hogy a felsoroltak dupláját is el lehetett volna itt helyezni. Az épület földszintjén egyébként cselédlakások voltak. Ez az épület is a régi bábolnai épületek közé tartozik. Építésének idejét elég sokáig csak találgattuk.
Feltételeztük, hogy az 1800-as évek közepén épült. Ugyanis, ha korábban meg lett volna a nagy háborúk, különösen a szabadságharc idején, hadicélokra biztosan felhasználják. Idõközben építésének pontos idejét is sikerült kideríteni. Feltételezésünk helyesnek bizonyult - építésének pontos ideje 1885. Azt viszont nem sikerült kiderítenünk, hogy miért ide és miért ekkorára építették.
Az azonban kétségkívül igaz, hogy a mi emberöltõnk alatt már kórház volt és hozzátehetjük mindjárt, hogy nem is akármilyen. Neves orvosok dolgoztak itt. Elég, ha utalunk Stakinger, Csabai, Tóth vagy Dolinszki doktor nevére. Közülük talán dr. Csabai Béla volt a legnevesebb. Az õ idejében a kórházban fekvõbeteg-ellátás is volt. Ebbõl adódóan kisebb mûtéteket is végzett. Jó megjelenésû, szimpatikus férfi volt annak ellenére, hogy mosolyogni kevesen látták.
Nagyon szép volt a felesége, akit Bábolna legszebb asszonyának tartottak. Létezett Bábolnán ebben az idõben az ún. ,,Jószív Egyesület’’. Ennek a szociális feladatokat is ellátó intézménynek az itteni tisztek, tisztviselõk és feleségeik, ezenkívül néhány altiszt és iparos is tagja volt. Feladatuknak elsõsorban a szegény és sokgyermekes családoknak a segítését tartották. Ennek ellátásához pénz kellett. A ménes és a gazdaság adományain kívül, esetenként belépõdíjas összejöveteleket is szerveztek. Itt az érdekesség kedvéért a beszámolókon túl - a magyar történelem- bõl egy-egy életképet vagy epizódot is bemutattak. Így került sor egy alkalommal Vörösmarty Mihály ,,Szép Ilonka’’ versének megjelenítésére is. A szép Ilonka ki is lehetett volna más, mint Csabai Béláné.
Meg kell mondani, hogy ebben az idõben Bábolnán a katonatisztek, altisztek, gazdák sokasága volt található. Ezek az ,,urak’’ hiányt nem szenvedtek semmibõl. Viszonylag magas fizetéssel rendelkeztek, így a jótékonyság különösebb terhet vagy gondot nem okozott számukra.
Mint ismeretes, az utóbbi években a múzeumban teljesítek szolgálatot. 1995. szeptember 5-én egy verõfényes napon 3 külföldi (ausztrál) és egy magyar látogatóm volt. A külföldi úr dr. Török Béla felesége és leánya jól beszélték a magyar nyelvet. A negyedik vendég egy töpörödött 90 éves, vagy attól idõsebb öreg hölgy, illetve öreg néni volt. Úgy mutatkozott be, mint régi bábolnai, dr. Csabai Béláné Török Katalin vagyok - mondotta. Én csak néztem!
Nem akartam hinni a fülemnek és a szememnek. Õ lett volna a ,,Szép Ilonka’’?! Hogy mivé lesz az ember.



 

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezned. Jelentkezz be, vagy kattints ide a regisztrációhoz