Üdvözlet

Felhasználói név:
Jelszó:

Adatok megjegyzése
Bejelentkezés / regisztráció:

[ ]
[ ]

Véletlen képek



Közelgő Események

Nincs közelgő esemény

Találkozzunk a Facebookon!

A lovarda



Úgy gondolom mindenki tudja, hogy a ménesudvar közepén lévõ fedett lovardáról van szó.
Szájhagyomány szerint már a megalapításkor létezett itt egy lovardaszerûség, de azt a franciák a többi épülettel együtt elpusztították. A mostani lovardának az építése a múlt század közepére tehetõ. Ugyanis az elsõ arab lovakat, közöttük a törzsalapító szürke mént a Shagyát is ezekben az években, történetesen 1836-ban hozták be Magyarországra. A lovarda ma is és korábban is a ló és lovasképzés eszköze volt és az is marad még hosszú ideig. Különösen rossz idõ esetén vagy télen tesz hasznos szolgálatokat. Az épület belülrõl is, kívülrõl is egyszerû, ennek ellenére mégis méltóságteljes, talán az sem túlzás, ha azt mondjuk, hogy lenyûgözõ. Méretei lehetõvé tesznek minden gyakorlat betanulását és kipróbálását. Volt idõ, amikor kulturális célokat is szolgált, nagyobb ünnepeit itt tartotta a Mezõgazdasági Kombinát. A lovardához kapcsolódó ménesudvar épületeinek a falán történelmi jelentõségû márványtáblák örökítenek meg egy-egy eseményt. Itt találhatjuk pl.: Széchenyi István bábolnai látogatásával kapcsolatos emléktáblát, amely hírül adja, hogy a legnagyobb magyar 1822. február 5-én járt nálunk Bábolnán és 6-án már tovább is utazott. Errõl a látogatásáról naplójában is megemlékezik. Igaz, hogy röviden. Íme: ,,A bábolnai ménesben mindent kiválónak találtam - egészen a lovakig’’ írta.
Egy másik márványtábla a Bábolnai ménes parancsnokok névsorát és parancsnokságuk idõtartamát ismerteti 1789-1944-ig.
A névsorból megtudhatjuk, hogy a 19 parancsnok közül 11 osztrák és 8 magyar volt, ha a magyarrá vált Fadlallah el Hedad Mihályt is ideszámítjuk.
A ménesudvar érdekességei közé tartozik egy hatalmas akácfa. Az alatta levõ márványtáblán azt olvashatjuk, hogy Magyarországra került elsõ akácfák közül való és az 1700-as évek elején ültették vagyis több mint 200 éves. Egy másik fa alatt szintén egy márványtáblán olvashatjuk, hogy ezt a fát 1964. áprilisában N. Sz. Hruscsov az akkori szovjet miniszterelnök ültette bábolnai látogatása alkalmával. Vagyis ez a fa 33 éves kellene legyen. Nem néz ki annyinak! Nem is nézhet. Ugyanis ez a fa már nem az a fa. Amit Hruscsov ültetett ki tudja miért, elszáradt. A helyébe ültetett is elszáradt. Ez a mostani, a harmadik, viszont szépen díszlik, és ha nem is az eredeti, de a látogatás emlékét azért õrzi.
A lovardával szemben épült 1937-ben a bábolnai ,,Hõsök Kapuja’’. Ez az építmény tulajdonképpen a ménesudvar fõbejárata és mindjárt hozzátehetjük azt is, hogy Bábolna egyik ékessége. Itt vannak elhelyezve azok a fehér márványtáblák, amelyeken a különbözõ csatákban elesett bábolnai hõsök neve van feltüntetve. Találkozhatunk itt az 1848-as szabadságharc hõseivel, az elsõ és második világháborúban elesettekkel, akik elõtt mindig, de különösen nemzeti ünnepeink alkalmával fejet hajtunk.
Ugyancsak itt, a ménesudvarban találhatók azok a szobrok, melyek Bábolna nagyjainak az emlékét õrzik. Csekonics József a ménes elsõ parancsnokán kívül az arab származású Fadlallah el Hedad Mihály, valamint Pettkó-Szandtner Tibor szobraival ismerkedhetünk meg. Õk valóban a bábolnai lótenyésztés kiválóságai voltak. Ebben az udvarban található, a volt kaszárnya, most a ,,Kakas szálló’’ néven ismert épület. Ebbõl az udvarból nyílik a kocsi- és a vadászmúzeum bejárata is.
Mind a leírtakból is láthatjuk a lovarda a hozzákapcsolódó épületekkel és építményekkel együtt helytörténetünk sok-sok emlékét õrzi.



 

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezned. Jelentkezz be, vagy kattints ide a regisztrációhoz