Üdvözlet

Felhasználói név:
Jelszó:

Adatok megjegyzése
Bejelentkezés / regisztráció:

[ ]
[ ]

Véletlen képek



Közelgő Események

Nincs közelgő esemény

Találkozzunk a Facebookon!

A Kaszinó

Az utóbbi idõben belsõleg és külsõleg egyaránt megújult. Szebb, mint valaha. Ez az impozáns épület méltóságteljes megjelenésével uralja az egész környéket. Építésének ideje folyosójának egyik boltívén van feltüntetve, miszerint épült 1758-ban. Az épület funkciójáról, az itt folyó életrõl különösen az 1900-as évek elejéig alig tudunk valamit. Szájhagyományként ugyan fennmaradt, hogy valamikor fogadó volt, ahol a ,,Mészárosok útja’’ hajcsárai megpihentek.




A ,,Bábolna 1896’’-ban címû füzet azonban már említést tesz róla. Ebbõl a könyvbõl megtudhatjuk azt is, hogy Bábolna ebben az idõben már jelentõs számú lakossal rendelkezett. Összesen 1.470 fõ élt itt. Ebbõl a polgári lakosok száma 1.111 fõ, a ménes egyenruhás alkalmazottainak száma 359 fõ.
Az itt élõ viszonylag nagy létszámú lakosságnak a kaszinó szolgálta a szórakozási és kulturális igényeit. A katonatisztek és gazdatisztek a nagyobbik, fényesebb részét birtokolták, az altisztek, gazdák és az iparosok egy másik részét tudhatták magukénak, míg az épület középsõ részén egy kocsma volt a cselédek és az egyenruhás lovászok részére. Ez az állapot egészen 1945-ig tartott. Meg kell jegyezni, hogy az épület 1901-ben egy nagyobb felújításon, átépítésen esett át. Feltehetõen mostani formája (díszes tetõszerkezet, stb.) innen származik.
1945-ben mint annyi más érték, ez is megrongálódott. Elég hosszú idõ telt el helyreállításáig. 1947-ben a szavazás azonban már itt volt. Bábolna ebben az idõben még puszta volt. Közigazgatásilag a szomszédos Bana községhez tartozott. A ménes és intézményrendszere megszûnt, beolvadt a gazdaságba. A birtok kisebbik részét kiosztották, a nagyobbik része egybemaradt ,,Nemzeti Vállalat’’, majd ,,Állami Gazdaság’’ lett. A nagy létszámú dolgozót a szakszervezet elõbb a FÉKOSZ, majd a MEDOSZ fogta össze. Miután állami tanácsi szervek ezeken a területeken nem mûködtek, az itt élõk szociális, kulturális, sport és egyéb igényeit a szakszervezet (a MEDOSZ) gondozta. Így került ennek az épületnek a nagyobbik része - mint mûvelõdési ház - szakszervezeti irányítás alá. A kezdetleges és egyáltalán nem ideális körülmények ellenére az épületnek ebben a részében könyvtár, mozi és színház is mûködött. Ez utóbbi rendszerességét az akkor falvakat járó állami faluszínház biztosította. Õk havonta egyszer jöttek. Természetesen más mûvészek is jártak itt. Pl.: a szomszédos nagyváros Gyõr mûvészei. Ezenkívül a fõvárosi mûvészek is jöttek alkalomszerûen: Rátonyi Róbert, Zentai Anna, Latabár Kálmán, Bárdy György, Feleki Kamil, Ruttkay Éva és még lehetne sorolni. Ezek a mûvészek ebben az idõben a magyar színházi élet élvonalába tartoztak. A nagyterem természetesen mindig tele volt. Az akkor még nagyszámú pusztai lakosokat máshíján vontatókon hozták be. Több alkalommal volt nyelvtanfolyam, sõt tánctanfolyam is. Ezeken a tánctanfolyamokon a hagyományos táncokat tanulták a fiatalok, mint a bécsi valcer, az angol keringõ, a tangó, stb.
Színvonalas ismeretterjesztõ elõadások sokasága volt író-olvasó találkozóval összekötve. Járt itt Illyés Gyula, Tatai Sándor és még sokan mások. Csak megjegyezni kívánjuk hogy Illyés Gyula elõadásainak egy része - melyben a határokon kívüli magyarokról beszélt - a megyei pártbizottságnak nem nagyon tetszett.
Bûnt követnénk el, ha nem szólnánk a helyi színjátszásról. Fõleg az 50-es években voltak sikeresek. A sok elõadásból is ki kell emelni Móricz Zsigmond ,,Sári bíró’’ címû színmûvét, vagy Csiky Gergely ,,Nagymama’’ címû színmûvét. Ezek óriási sikert arattak. Az akkor fiatal, színdarabban szereplõ bábolnaiak ma már nagymamák és nagypapák, legtöbbjük ma is él.
A 60-as évek utáni új gazdaságvezetés arra törekedett, hogy az egész épület egy kulturális centrum legyen. A boltokat, a kocsmákat és egyéb itt mûködõ intézményeket máshová helyezték. Kellett a hely! A termelési rendszerek, a bábolnai napok 4-500 ember tanácskozását tették szükségessé. Ennek megfelelõen belsõ átépítést kapott az épület.
Most ismét a felújítás állapotában van! Étterem, tanácsterem, múzeum, menedzser klub mûködik falai között. Létével ma is bábolnai igényeket elégít ki.



 

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezned. Jelentkezz be, vagy kattints ide a regisztrációhoz