Üdvözlet

Felhasználói név:
Jelszó:

Adatok megjegyzése
Bejelentkezés / regisztráció:

[ ]
[ ]

Véletlen képek



Közelgő Események

Nincs közelgő esemény

Találkozzunk a Facebookon!

A pusztákról


Ölbő


Sorozatunkban ez idáig írtunk az utcákról, lakótelepeinkrõl és ezek után írni kell a pusztákról is. Annál is inkább kell, mert szokták mondani, hogy Bábolna olyan település, ahol egyszerre és egyidõben van jelen a puszta, a falu és a város. Bábolnára, mind településre ez a megállapítás ma is érvényes és igaz. Ugyanis a napjainkban itt élõ kb. 3600 fõ lakosnak egy jelentõs része ma is pusztán él, a legnagyobb része persze itt a központban, a 29 új utcában. Kertes családi házakban, vagyis falusi viszonyok között létezik, míg egy harmadik része a lakosságnak a négy lakótelepen emeletes házakban, vagyis városias életkörülmények körött tölti napjait. Meg kell mondani, hogy a településnek a pusztai jellege egyre zsugorodik és nincs messze az az idõ, amikor teljesen megszûnik. A központtól távol esõ kinti épületek, istállók, csak munkahelyként és nem lakóhelyként fognak funkcionálni. Ez egy természetes folyamat, ami az általános fejlõdéssel együtt jár.
Most nézzük meg az 50 év elõtti, vagyis az 1945. elõtti állapotokat. Az akkori település a központi Bábolna pusztából (ahol iskola, orvos, templom, stb. volt) és a hozzákapcsolódó 4 kerületbõl állt. Egy-egy kerületben - melyek a központtól 2-3 km-re voltak - két puszta, illetve major volt. A nagyobb pusztákon 30-40 család, a kisebbekben 15-20 család lakott. A kerület pusztái: Farkaskút, Kajánd, Csemerháza, Istvánháza, Kisbábolna, Harminckettes major, Hetes major és Jégermajor. Ezek a ménesbirtok vagyis a gazdaság kerületei voltak. Ezenkívül létezett magának a ménesnek is néhány kinti pusztája. Ilyen volt a Kisbábolna melletti Darányi telepi ménes, a Csemerház melletti Richtermajori ménes, a Farkaskút melletti Farkaskúti ménes és Jégermajor melletti Csikótelepi ménes. A ménes pusztáin általában egy altiszt lakott a családjával, õ volt a parancsnok. Itt lakott a legénység is, akik többségükben sorozott katonák voltak. Az õ szálláshelyük egy laktanyaszerû nagy szoba volt. Mindezekbõl látható, hogy Bábolna ebben az idõben puszta volt a javából. Egy azok közül, ahol az akkori 3 millió koldus - a nincstelen cselédség - élt és dolgozott. Illyés Gyula világhírû könyvében a ,,Puszták népe’’-ben a következõket olvashatjuk.
,,A puszta legnagyobb és legdíszesebb épülete az ököristálló volt.’’ Ez Bábolnán is úgy volt, azzal a különbséggel, hogy itt az ököristállók mellett díszes és nagy épületek voltak a lóistállók és a tehénistállók is. Ezen épületek nagyrésze Bábolnán itt a központban ma is meg van. Egyiküknek-másikuknak azonban egész más a rendeltetése. Pl. az egyik lóistállóból az 5-ös istállóból, a fõfalak és tetõszerkezet meghagyása mellett lett kialakítva a 172 férõhelyes Kamaraszínház.
A központi tehénistállóból hasonló átalakítással Adatfeldolgozó iroda lett, ahol régebben számítógépek sokasága dolgozott. A legnagyobb istálló itt is a Hetesmajori ököristálló volt. Ma ennek a helyén a szabadidõközpont áll.



Mihályháza


1945 után jelentõs változások történtek Bábolna puszta életében. A ménesbirtok egy részét kiosztották, az új földesek Hetesmajort kapták meg lakóhelyül. A birtok megmaradt nagyobb része elõször ,,Nemzeti Vállalat’’-ként mûködött. 1948. után létrejöttek az állami gazdaságok, közközöttük a ,,Törzsállattenyésztõ Bábolnai Állami Gazdaság’’ is. Ez a Bábolnai Állami Gazdasága korábbinál jóval nagyobb területtel és létszámmal rendelkezett. Adódott ez abból, hogy idecsatolták a korábbi Kisbéri Ménesbirtok egy részét 12 pusztai településsel (Vasdinnye, Tarcs, Nyeszkenyepuszta stb.) együtt és a Pannonhalmi Apátság két pusztáját. Ölbõt és Mihályházát.
Ennek az óriási gazdaságnak a területe, melyet a központban székelõ igazgatóság irányított, négy közigazgatási egységhez, illetve községhez tartozott (Bana, Tárkány, Kerékteleki, Kisbér). A puszták száma, illetve a pusztai lakosság száma alaposan megnõtt. Azt el kell mondani, hogy a pusztákon uralkodó állapotok - különösen ami a lakáskörülményeket illeti - elképesztõen rosszak voltak. (Egyébként ma sem sokkal jobbak.) A pusztai rossz körülményeket az elsõ idõben a gazdaság vezetõsége próbálta javítani. Nem sok sikerrel. Késõbb alakult ki az a szemlélet, hogy ne a pusztákat javítgassuk, hanem adjunk lehetõséget az embereknek, hogy itt a központban építhessenek házat saját maguknak. Ez jó és sikeres elképzelés volt, ennek eredménye lett Bábolna nagyközség 29 új utcája.



 

Hozzászólás

A pusztákról gina-74 2013. ápr. 01 : 16:52 Válasz erre
Hozzászólás: 1

Regisztrált: 2013. ápr. 01 : 15:57
Sziasztok!!
Engem a Kerékteleki-tarcs pusztai kastély érdekelne.Arról szeretnék régi fotókat.Kérem aki tud segítsen.Email címem:torokregina.gina@gmail.com
Előre is köszönöm!
Üdv:
Regina


A pusztákról Dr. Veres Zoltán 2013. júl. 22 : 14:25 Válasz erre
Hozzászólás: 1

Regisztrált: 2013. júl. 22 : 13:56
Tisztelt Szerkesztők!

Először is gratulálok a munkájukhoz!
Bábolna környékén kedvelt kiránduló helyeim közé tartozik Ölbő(puszta), ezért a minap utánakerestem az interneten (így akadtam rá a Baráti Kör honlapjára is), és az alábbiak érdekes kiegészítésként szolgálhatnak az itt írtakhoz Ölbőről:

I. Wikipedia:
1171-ben említik Elbeo alakban, személynévként. Első birtokosaként Opuch (Apoch) szerepel, majd csere folytán a Zách és Jáki családé, a későbbiekben a Vasdinnyei Vass családé, 1517-ben Vass Mátyás és Csepy Józsa kap rá új adományt, s a főapát is a maga részét Tarcsi Albertnek zálogosítja el, majd 1693-ban a zálogból visszaváltotta, s Komáromi Istvánnak adta bérbe. A törökök Ölbőt is lerombolták, megmaradt lakosai új helyre, a mostani község helyére telepedtek. Ölbő templomának romjai még a múlt század elején is láthatóak voltak.
Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/T%C3%A1rk%C3%A1ny_(telep%C3%BCl%C3%A9s) (letöltve: 2013.07.22.)

II. Egy lelkes kiránduló leírása, sajnos nem találtam nála forrásmegjelölést:
Ölbőpuszta a török pusztításig falu volt, templomának romjai a 19. századig, temetője a hetvenes évekig fennállt. Később uradalmi birtok lett, cselédlakásokkal és szeszgyárral, a 19. század derekán 56-an éltek itt. Ma lovasbirtok van itt, a hetvenes években létesített kavicsgödörből lett halastó, valamint a "Csülök csárda", a mellette álló régi téglakéménnyel.
Elérhető: http://bolyongasok.blogspot.hu/2012/08/megyejaras-az-olboi-erdo.html (letöltve: 2013.07.22.)




Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezned. Jelentkezz be, vagy kattints ide a regisztrációhoz