Üdvözlet

Felhasználói név:
Jelszó:

Adatok megjegyzése
Bejelentkezés / regisztráció:

[ ]
[ ]

Véletlen képek



Közelgő Események

Nincs közelgő esemény

Találkozzunk a Facebookon!

Széchenyi lakótelep



Ez a legnagyobb lakótelepünk. Az itt lévõ 8 épülettömbben (5 kocka és 3 szalagház) összesen 132 lakás található. A lakások túlnyomó többsége ma már magántulajdonban van, de még létezik RT. tulajdonát, sõt az IKR tulajdonát képezõ lakás is. A lakótelepnek kedvezõ az elhelyezkedése, miután az ellátást szolgáló közintézmények közvetlen a közelében találhatók.
A lakótelep névadója Széchenyi István, aki 1791-ben született az egyik legnagyobb és leggazdagabb magyar fõúr Széchenyi Ferenc fiaként. Iskoláinak elvégzése után, fiatalon mindössze 18 évesen részt vesz a Napóleoni háborúban és itt fõhadnagyi rangot ér el. Ezt követõen diplomáciai küldetésekben és tanulmányutakon bejárja egész Európát. Rengeteg tapasztalatot gyûjt. 1820-ban, mint huszártiszt Debrecenbe kerül. Tulajdonképpen az itt töltött 2 év alatt ismerkedik meg a magyar valósággal. Megszereti ezt a népet, megtanulja nyelvét, melyet ezidáig csak elég hiányosan beszélt. Ugyanakkor látja azt a hihetetlen elmaradottságot is, amely ezt az országot és fõleg annak dolgozó népét jellemzi. Itt és ezekben az években ismerkedik meg és köt barátságot Wesselényi Miklóssal.
Széchenyi neve az 1825. évi országgyûlési követõen vált ismertté. Ezen az országgyûlésen Felsõbüki Nagy Pál elragadó ékesszólással beszélt a magyar hazafiságról és arról hogy ennek ápolására létre kellene hozni a ,,Magyar Nemzeti Akadémiát’’. Ennek akadálya, hogy nincs pénz! Széchenyi, aki részt vett az ülésen, felugrott és összes birtokának 1 éves jövedelmét 60.000 Ft-ot ajánlott fel az akadémia létrehozására. Ezen fellelkesülve példáját többen is követték. Széchenyi haladó gondolkodású tudós és hazafi volt. Az akkori feudális viszonyokat kívánta megreformálni és a polgári fejlõdést elõsegíteni. Ezt a célt szavakkal és tettekkel egyaránt szolgálta. Magas összeköttetéseit, nem egyszer saját vagyonát felhasználva, olyan alkotásokat hozott létre, melyek az ország, ezen belül a polgárság fejlõdését szolgálták. A teljesség igénye nélkül ezekbõl néhányat megemlítünk. Létrehozta a ,,Nemzeti Kaszinót’’, megalakította a ,,Magyar Gazdasági Egyesület’’-et megszervezte a ,,Pályafuttatási társaság’’-ot. (Ez utóbbi tulajdonképpen a lóversenyzés volt.) Az akkori idõk modern valóságát, melyet külföldön tapasztalt, hazai tájakra adaptálta. Ilyenek voltak többek között az elsõ budapesti hengermalom megépítése, a balatoni gõzhajózás beindítása, az elsõ magyar vasút létrehozása, a Tisza szabályozása, az Al-Duna hajózhatóvá tétele, a Vaskapu megépítése és az elsõ masszív Dunai híd, a Lánchíd és az ehhez kapcsolódó alagút megépítése. Ez mind-mind az õ nevéhez kapcsolódik. Nem véletlen, hogy az akkori idõk egyik legismertebb politikusa, Kossuth Lajos a ,,legnagyobb magyar” névvel tisztelte meg. Sajnos Széchenyi és Kossuth e két nagy hazafi, nem mindenben értett egyet. Abban igen, hogy az országot fel kell emelni és boldoggá kell tenni. Az idevezetõ utat azonban másként látták. Széchenyi azt vallotta, hogy a fejlõdésnek békében kell megvalósulnia, a nemzetet mûveltté kell tenni és akkor a reformoknak széles társadalmi bázisa lesz. Õ maga is több nagyszerû könyvet írt. A ,,Hitel’’ a ,,Világ’’ a ,,Stádium’’ a ,,Lovakrul’’ és még lehetne sorolni. A forradalommal és a forradalmi eszmékkel nem rokonszenvezett.
Kossuth a forradalmi eszmék híve volt. Azt hirdette, hogy a nemzetet elõször szabaddá kell tenni és azután meg fog gazdagodni. Széchenyi ennek ellenére vagy talán éppen ezért miniszteri tárcát vállalt el a Batthányi Lajos vezette elsõ felelõs magyar kormányban. A kormány, mint tudjuk, nem tudott úrrá lenni az eseményeken, kitört a szabadságharc. Széchenyi elméje elborult. Egy ausztriai elmegyógyintézetbe szállították, ahol 1861-ben 70 éves korában önkezével vetett véget életének.



 

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezned. Jelentkezz be, vagy kattints ide a regisztrációhoz