Üdvözlet

Felhasználói név:
Jelszó:

Adatok megjegyzése
Bejelentkezés / regisztráció:

[ ]
[ ]

Véletlen képek



Közelgő Események

Nincs közelgő esemény

Találkozzunk a Facebookon!

BÁBOLNA LAKÓTELEPEI Kisfaludy lakótelep



Építése a 60-as évek elsõ felében kezdõdött és elég gyorsan, 2 év alatt nagyobbrészt be is fejezõdött. Egy 12 lakásos kocka épület épült késõbben. A lakótelepen annak idején 3 db 18 lakásos 3 szintes épülettömb épült és ez 54 lakást jelentett. Ehhez jött a késõbbi 12, így lett 66 lakás, majd 1993-ban történt felújításkor a lakások száma kettõvel gyarapodott, vagyis a lakótelepen most 68 lakást találunk. Kedvezõ változásként kell megállapítani, hogy a lapostetejû házak egy részébõl a felújítás során sátortetejû lett.
Nevét a lakótelep a Kisfaludy testvérektõl kapta. Kisfaludy Sándor, aki 1772-ben Sümegen született, iskoláit Gyõrben, majd Pozsonyban végezte és Kisfaludy Károly, aki 1788-ban a Gyõr melletti Téten született és nagyon korán 1830-ban 42 éves korában, a kor akkori nagy betegségében, tüdõbajban halt meg.
Mindkét Kisfaludy testvér költõ és író volt. A termékenyebb és talán valamivel ismertebb és a fiatalabb Károly volt. Õ költeményeken kívül színdarabokat is írt. Ismertebb költeményei közül megemlíthetjük a ,,Szülõföldem széphatára’’ vagy a ,,Mohács’’ címû verseit. Számtalan színdarabot írt, melyek egy részét most is mûsorra tûzik, nemcsak a falusi színjátszó csoportok, de a színházak is. Ilyen pl. a ,,Tatárok Magyarországon’’, melyet 1819. tavaszán a fehérvári színtársulat Pesten is bemutatott, vagy a ,,Sok haza-pufogtatás’’ címû színmûve. A vígjáték területén is otthonosan mozgott. A ,,Kérõk’’, a ,,Csalódások’’, a ,,Pártütõk’’ ma is megtalálhatók a színházaink repertoárjaiban. Írói tehetségét bizonyítja, hogy Széchenyi István az akkor megindítandó lapjának a ,,Jelenkor’’-nak fõszerkesztõjéül õt szemelte ki. Sajnos korai halála ebbe megakadályozta.
Bátyja, Sándor hosszabb életû volt, 72 évet élt. Iskoláinak elvégzése után katonának ment mégpedig a bécsi testõrségbe állt be. Életének ebbõl a szakaszából nem hiányoztak a kalandok, többek között a szerelmi kalandok sem. Késõbb az Olaszországban folyó háborúban is részt vett. Itt francia hadifogságba került. 1800-ban szabadult, hazatért, majd megnõsült. Feleségül vette Szegedi Rózát, azt a hölgyet, aki szerelmét korábban visszautasította. Birtokán telepedett le Sümegen. Itt gazdálkodott és verseket írt. A ,,Himfy’’ címû költeményében a kezdõ és visszautasított szerelmét, majd a késõbbi boldog házaséletét írta meg. Jelentõs mûve volt és ma is az a ,,Regék a magyar elõidõkbõl’’ címû 3 részes verses elbeszélõ gyûjteménye. (Csabánc, Tótfika, Somló.)
Az 1809. nemesi felkelésben József nádor szárnysegéde volt. (Mint tudjuk a gyõri csatában súlyos vereséget szenvedtek a franciáktól.) A felkelés történetét apólópetikus céllal írta meg. (Kéziratban létezik, kiadásra nem került.) Élesen szembe állt Kazinczy nyelvújító törekvéseivel. Védte a feudális nemesi társadalmat. Erõsen konzervatív volt. A ,,Rege költõ hattyúdala’’ utolsó befejezetlen mûvében a magyar nemesség és saját életének történetét írta meg.



 

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezned. Jelentkezz be, vagy kattints ide a regisztrációhoz