Üdvözlet

Felhasználói név:
Jelszó:

Adatok megjegyzése
Bejelentkezés / regisztráció:

[ ]
[ ]

Véletlen képek



Közelgő Események

Nincs közelgő esemény

Találkozzunk a Facebookon!

Rákóczi Ferenc utca



Az ölbõi kaputól a falu végéig tart. Ez is a régi Bábolna egyik utcája, vagy inkább útja volt. Jelenleg az utca két oldalán középületeket találunk. A jobb oldalon a lovaspálya, az Állategésségügyi Laboratórium, ezen kívül egy hosszú panelépületben a Növénytermelés, a Pénztár és a Menedzsment irodái találhatók, továbbmenve itt találjuk a gazdaság hatalmas gépparkját. A bal oldalon az Óvoda és a Bölcsõde épülete, majd egy füves térség (az egykori, ma már lebontott harminckettes major), majd a Kórház Szálló és végül itt is egy géppark, az V. sz. Keltetõ-üzem, valamint egy üzemanyagtöltõ állomás található. Lakóház az utcában nincs.
Az utca névadója II. Rákóczi Ferenc, a magyar történelem kimagasló alakja. A kuruc szabadságharc vezére, majd késõbb magyar fejedelem. 1676-ban született a Sátoraljaújhely melletti bozsi kastélyban. Édesanyja Zrínyi Ilona, édesapja I. Rákóczi Ferenc. A háború zajával korán megismerkedett, miután Munkács várának ostrománál 11 évesen édesanyja mellett a várban tartózkodott. A vár eleste után elszakították családjától, Ausztriába szállították, ahol az osztrák jezsuiták nevelték és tanították. Nagykorúságát elérve megnõsült. Õ lett az ország legnagyobb birtokkal rendelkezõ ura és mint ilyen, természetesen Sáros vármegye fõispánja is. Nõsülését követõen hazatelepedett Magyarországra. Csak itt és most tapasztalta a Habsburg elnyomást és a jobbágyság nyomorúságát, mely végül is az 1697. évi hegyaljai felkeléshez vezetett. A felkelés vezetésére felkérték, de õ ezt nem vállalta. Mint ismeretes, a felkelést leverték. Rákóczi Bécsbe ment. Bercsényi Miklóssal és még néhány magyar nemessel szövetkezve XIV. Lajos francia királyhoz fordultak segítségért. Tervük árulás miatt megbukott. Rákóczit és társait bebörtönözték. Két évi raboskodás után felesége segítségével a börtönbõl megszökött. Lengyelországba ment. Magyarországon újabb felkelés robbant ki. Ennek vezetõi Esze Tamás és társai felkeresték. Rákóczi megegyezett a küldöttséggel és elvállalta a felkelés vezetését. Ezt egy szerzõdésben rögzítették. Rákóczi szabadságot és földet ígért azoknak a jobbágyoknak, akik fegyverrel a kezükben részt vesznek a felkelés harcaiban. Ugyanakkor egy kiáltványban az egész országot harcba hívta a Habsburg elnyomás ellen.
1703. tavaszán a túlsúlyban jobbágyokból szervezõdött csapatai élén bevonult az országba. Csapatai, melyekhez újabb és újabb csapatok - elsõsorban jobbágyok -csatlakoztak hamarosan nemcsak az egész felvidéket, de a Dunántúl egy részét, sõt az egész Alföldet is felszabadították. A serege több, mint 70.000 fõre szaporodott. Olyan vezérekkel rendelkezett, mint Bercsényi Miklós. Esze Tamás, Bottyán János (Vak Bottyán) és még lehetne sorolni. A hadi sikerek láttán a szécsényi országgyûlésen (1705.) Rákóczit fejedelemmé választották. Ezt követõen a kuruc csapatok rövidesen az egész Dunántúlt felszabadították, majd Erdély felszabadítása következett. Rákóczit, mint õseit, Gyulafehérváron Erdély fejedelmévé választották. Az 1707. évi onódi országgyûlés kimondta a Habsburgok magyarországi trónfosztását és Magyarország teljes függetlenségét.
Nagy Péter orosz cár Rákóczival mint egyenrangú uralkodóval lépett szövetségre és felajánlotta segítségét. Idõközben a Habsburgok a nyugati frontokon sikereket értek el. Ez lehetõvé tette, hogy a jól felfegyverzett csapataikat most nyár Magyarországra irányítsák. A döntõ ütközetre Trencsén váránál került sor. Ezt sajnos a magyarok elveszítették. A magyar seregekben csüggedés és zavar keletkezett. Rákóczi Oroszországba indult, hogy találkozzon Nagy Péter cárral és kérje segítségét. Távollétében Károlyi Sándor a magyar csapatok fõvezére 1711-ben Szatmáron békét kötött a császáriakkal és a kuruc sereg letette a fegyvert. A 8 évig tartó háború végül is a túlerõ gyõzelmével végzõdött és a magyar függetlenség elbukott.
A kurucok egy része kegyelmet kapott, másrészük elbujdosott. II. Rákóczi Ferenc 59 évesen a törökországi Rodostóban számûzetésben halt meg.



 

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezned. Jelentkezz be, vagy kattints ide a regisztrációhoz