Üdvözlet

Felhasználói név:
Jelszó:

Adatok megjegyzése
Bejelentkezés / regisztráció:

[ ]
[ ]

Véletlen képek



Közelgő Események

Nincs közelgő esemény

Találkozzunk a Facebookon!

Deák Ferenc utca



Ez az utca is a régi Bábolna területén van. Az általános iskolától nyílik és az Isten tudja, hogy meddig tart. Ugyanis az utca jellege az elsõ száz méteren még úgy ahogy megvan, Jobb oldalán a régi általános iskola épülete, ezen kívül még két lakóház húzódik, a baloldalán pedig az iskolai napközi és egy lakóház van. Ezzel eléri az Arany János utcát, majd ezen áthaladva elmegy a ,,Tehenesház’’ elõtt és kiérkezik a Raktár utcára és itt vége. A leírtak ezúttal is tanúsítják azt az összevisszaságot, ami a pusztákat jellemezte abban az idõben.
Az utca névadója Deák Ferenc államférfi és liberális politikus. Jómódú középbirtokosi családból származott. A Zala megyei Söjtörön született 1803-ban. Jogot végzett. Az országgyûlésnek 1833-tõl, vagyis 30 éves korától tagja. Mint jogtudós annak idején résztvett az új büntetõ törvénykönyv kidolgozásában. Humánus felfogását általában ismerték. 11 évig, vagyis 1833-tól 1844-ig az országgyûlési ellenzék egyik elismert vezére volt. Liberális nézeteket vallott. Ezen nézetek között találkoztunk többek között a közteherviselés, a törvény elõtti egyenlõség és még jó néhány újnak számító és a társadalmi haladást szolgáló fogalommal. A Zala megyei nemesek - akik a nemesi kiváltságot élvezték - éppen ezért nem szerették. 1843-ban, amikor is új követválasztásokra került sor, az õ választási körzetében véres összetûzéseket provokáltak. Ennek ellenére megválasztották, de õ a mandátumot nem fogadta el.
A Kossuth - Széchenyi vitában Kossuth mellé állt. 1845-ben csatlakozott a Kossuth által elindított ,,Védegylet’’ mozgalomhoz. 1847-ben Zala megye ezúttal egyhangúlag választotta meg képviselõjének. 1848-ban a Batthyány Lajos vezette kormánynak igazságügyi minisztere lett. Ebben az idõben már fékezni igyekezett a forradalmi események továbbfejlõdését. Mérsékelni próbálta Kossuth politikáját. Elítélte a fegyveres szabadságharcot. 1848-49-ben Batthyány Lajossal együtt részt vett Windischgratz herceghez indított küldöttségben, ennek eredménytelensége után visszavonult kehidai birtokára. Itt töltötte a fegyveres szabadságharc, majd ennek leverése után bevezetett abszolutizmus elsõ éveit. 1854-ben Pestre költözött. A bécsi udvarból itt többször felkeresték. Különbözõ megbízatásokat és hivatalokat ajánlottak számára. Õ azonban ezeket az ajánlatokat visszautasította. Mint korábban továbbra is a forradalmi nemesség liberális elveit vallotta. Az 1861-ben összehívott országgyûlésen követelték az 1848-ban elfogadott törvények visszaállítását. Ezt Ferenc József császár ebben a formában elutasította. Deák türelemmel várta a megfelelõ idõpont elérkezését, az ezzel kapcsolatos tárgyalások újrakezdését.
1865. tavaszán írt híres húsvéti cikkével ezt nagyban elõsegítette. E cikkbõl ugyanis az csendül ki, hogy a magyar birtokos békülési készsége megvan.
Még ebben az évben, vagyis 1865. nyarán összehívott országgyûlésen, illetve annak jóváhagyó ösztönzésére megindultak a kiegyezéssel kapcsolatos tárgyalások. Ezeken a tárgyalásokon kiemelkedõ szerepet vállalt. 1867-ben létrejött a kiegyezés (ekkor kezdték a ,,.Haza bölcsé’’-nek nevezni). A megalakult új korányban nem vállalt szerepet. Az országgyûlés több régi pártjában melyet róla neveztek el Deák-pártnak azonban vezetõ szerepet játszott. Jelentõs szerepe volt a kiegyezés utáni elsõ törvények létrehozásában, melyek éppen ezért liberális irányzatúak voltak. Egész tevékenysége a polgáriasodó liberális középnemesség érdekét szolgálta. Ezekben az években ez egyben a haladást is jelentette.
Az országgyûlésben és egyéb fórumokon elmondott beszédeit az ezredforduló táján (1898) 6 kötetben jelentették meg illetve adták ki.
Szobra (melyet Huszár Adolf szobrászmûvész alkotott) a Lánchíd pesti hídfõjénél áll.



 

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezned. Jelentkezz be, vagy kattints ide a regisztrációhoz