Üdvözlet

Felhasználói név:
Jelszó:

Adatok megjegyzése
Bejelentkezés / regisztráció:

[ ]
[ ]

Véletlen képek



Közelgő Események

Nincs közelgő esemény

Találkozzunk a Facebookon!

Jókai Mór utca



Ez az utca már a régi település. Bábolna-puszta területén van. Tulajdonképpen nem is utca, hanem egy út, amely a Mészáros utcától a Rákóczi utcáig húzódik. Mellette különbözõ távolságokban találunk középületeket. Itt van a katolikus templom, a Polgármesteri Hivatal, a Posta, az Öregek Napközi Otthona, sõt még a Kamaraszínház bejárata is errõl az utcáról érhetõ el.
Mindössze egy sorház található itt, a Kocsisház. Az utca jobb és bal oldalán parkosított terület van.
Az utca névadója Jókai Mór, akit a legnagyobb magyar mesemondónak is titulálnak, nem véletlenül. Elbeszéléseinek, regényeinek se szeri, se száma. Jónéhány történelmi, társadalmi-politikai tárgyú regénye megfilmesítésre is került.
Jókai Mór 1825-ben született Komáromban. Régi magyar nemesi család gyermekeként. Iskoláit Pápán. Kecskeméten, majd Budapesten végezte. Pápán ismerkedett meg Petõfi Sándorral, akivel barátságot is kötött. Ez a barátság mély nyomokat hagyott benne, amint tudjuk, egészen Petõfi haláláig tartott.
Jókai is egyike volt azoknak az 1848-as ifjaknak, akik 1848. március 15-én a forradalmat kirobbantották, majd azt gyõzedelmesen végig is vitték.
Jókainak a mi vidékünkhöz is van kötõdése. Anyai ágon a Pulay családhoz tartozott. A Pulayaknak a szomszéd községben, Banán voltak birtokaik. Gyermekkoromban Bana, Ács és Bábolna határán létezett az ún. Pulay-tag. Ez akkor még csak egy nagyobb tanya volt, ahol több lakás, istálló, csûr, pajta stb. szolgálta, illetve adta a mezõgazdasági termelés feltételeit. A régi banai temetõben pedig ma is találkozhatunk a Pulay család temetkezési helyeivel. Mindezt bizonyítandó el kell mondani, hogy az E 5-ös fõútvonal bábolnai megállójában, szemben a volt ,,Tetra-csárdá’’-val (ma McDonald’s étterem), a nyárfaerdõben, egy vörösmárvány emléktábla hirdeti, hogy Jókai gyermekkorában ezen a környéken csatangolt.
Jókai Mór életét, munkásságát nagyban befolyásolta felesége, Laborfalvi Róza. Õk véletlenül ismerkedtek meg.
A Budapesti Nemzeti Színház 1848. március 15-én Katona József Bánk bán címû színmûvét adta elõ. A 48-as ifjak, Egressy, Petõfi, Irinyi, Jókai és még sokan mások, jelen voltak az ünnepségen és szóltak a néphez. Jókai mellén egy hatalmas nemzeti színû kokárda virított, melyet pár perccel elõtte a ragyogó színésznõtõl, Laborfalvi Rózától kapott. ,,Ez volt a mi kézfogónk, a mi eljegyzésünk.’’ - írta késõbb visszaemlékezéseiben.
A szabadságharc elbukása után Jókainak is bujdosnia kellett. Ha elfogják, halál vár rá. Felesége rejtegeti, majd amikor már ,,enyhülnek’’ a dolgok, menlevelet szerez neki.
Jókai ismét ír. Elõször álnéven, késõbb a saját nevén. Az 1867- es kiegyezés után már ünnepelt író. Az új körülményeket (kiegyezés) elfogadja. Írásával, regényeivel a haladást szolgálja. Mûvei szereplõi a magyar polgárosodás vélt, várt és elképzelt vonzó alakjai. Ilyenek voltak Berend Iván, Tímár Mihály és még jó néhányan.
Ugyanakkor mint ellenszenves figurákat jeleníti meg a letûnõben lévõ kor létezõ, pénzért mindenre kapható, gerinctelen arisztokratáit. (Kárpáthy Zoltán, Egy magyar nábob címû regényei.) Írásai a hazafias nevelést is szolgálják. A reformkor (Rab Rábi) vagy az 1848-as szabadságharc hõsei (Kõszívû ember fiai) nagyszerûen példázzák népünk hazaszeretetét.
Jókai Mór viszonylag magas kort ért meg. 1904-ben, 79 éves korában halt meg.



 

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezned. Jelentkezz be, vagy kattints ide a regisztrációhoz