Üdvözlet

Felhasználói név:
Jelszó:

Adatok megjegyzése
Bejelentkezés / regisztráció:

[ ]
[ ]

Véletlen képek



Közelgő Események

Nincs közelgő esemény

Találkozzunk a Facebookon!

Csekonics József utca



A Banai úti lakótelep negyedik új utcája. A beépítettsége még nem teljes. Az itt kialakított 44 telek közül teljesen beépített 36, építés alatt van 3, a többi telek is már gazdára talált, azonban itt még az építést megelõzõ anyaggyûjtés folyik. Errõl az utcáról is lehet mondani, hogy az itt épülõ házak mindegyike nagyon szép, és egytõl-egyig kétszintes. A közmûvek, vagyis a víz, villany, gáz, csatorna, parabola antenna rendszer az itt lakók rendelkezésére áll. Járda ugyan még nincs, de az utca portalanított.
Az utca névadója, Csekonics József Bábolna újkori történetének jelentõs személyisége. Õ volt a Bábolnai Ménes elsõ parancsnoka. Önéletrajzában önmagáról a következõket írja: ,,1757-ben Kõszegen, Magyarországon születtem, nemesi származású, de vagyontalan szülõktõl.’’ (Nem azonos tehát a gazdag mulatozásokat kedvelõ Csekonics báróval.)
Tanulmányait szülõvárosában, Kõszegen kezdte. Itt a jezsuita gimnáziumba iratkozott be, majd késõbb Bécsbe ment a piaristák vezette lõvenburgi akadémiára. Életét a veleszületett lószeretet alaposan befolyásolta. Ez miatt még a tanulmányit is képes volt félbeszakítani és beállt közkatonának az egyik lovasezredbe. Itt igyekezete és lelkiismeretes munkájának eredményeként elõbb altiszt, majd ezt követõen hadnagy lett. 1778-ben már a ,,Modena’’ vértesezred fõhadnagya, 1783-ban pedig másodosztályú kapitánnyá lépett elõ. Szolgálati idejét sõt a szabadidejét is teljes egészében a lótenyésztés akkori helyzetének a tanulmányozására fordította.
Megjegyzendõ, hogy ebben az idõben gépek még nem voltak, így a lónak rendkívül nagy jelentõsége volt az élet minden területén, de különösen az volt a közlekedésben, a mezõgazdasági termelésben és a hadászatban. Ebbõl adódóan igaz volt az a megállapítás, miszerint a hadszíntereken is és a gazdasági életben is az gyõzött, akinek jobb lovai voltak.
Csekonics a lótenyésztés helyzetének tanulmányozása során arra a megállapításra jutott, hogy a birodalom, ezen belül Magyarország lótenyésztésének a helyzete siralmas képet mutat. A hadsereg számára szükséges megfelelõ lovakat alig-alig tudták összeszedni. Mindez arra kényszerítette a fiatal kapitányt, hogy tapasztalatait, majd a helyzet javítását szolgáló javaslatait egy tanulmányba összegezze. Ez a tanulmány el is készült, és Csekonics nem kis bátorságot tanúsítva az éppen Budán tartózkodó II. József császár elé terjesztette. Mint ismeretes. II. József császár haladó gondolkodású ember volt, aki mind gazdaságilag, mind katonailag, erõs birodalmat akart létrehozni. Terveibe beillett Csekonics lótenyésztés fellendítésével kapcsolatos munkája. A tervet megvizsgáltatta, azt jónak és megvalósíthatónak tartotta. A tervben többek között az szerepelt, hogy az állam hozzon létre állami ménesintézeteket, ahol a lótenyésztést hozzáértõ szakemberek esetleges import ménesekkel és kancákkal javítsák fel.
Az ezzel kapcsolatos császári rendelet ,,Végezés’’ címmel meg is jelent 1784. decemberében. Ez a rendelet (amely német és magyar nyelven íródott, eredeti szövegezésben a lovasmúzeumban megtekinthetõ) 28 pontban sorolja fel, hogy kinek mikor mit kell tenni a lótenyésztés fellendítése érdekében. A rendelet alapján került megvásárlásra az Arad megyei Mezõhegyes, ahol is 1785. májusában megalakult az elsõ magyarországi állami ménesbirtok. A ménes parancsnokának a császár Csekonics Józsefet nevezte ki. 4 év múlva 1789-ben Bábolnát is megvásárolta az állam Szapáry József gróftól. Az elsõ idõkben Bábolna Csekonics József parancsnoksága alá tartozott és Mezõhegyes fiókintézményeként mûködött. Ez a helyzet 1806-ban változott meg, amikor is Bábolna külön vált Mezõhegyestõl és önálló Ménesbirtok lett. Az ezzel kapcsolatos korabeli okirat a lovasmúzeumban megtekinthetõ.



 

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezned. Jelentkezz be, vagy kattints ide a regisztrációhoz