Üdvözlet

Felhasználói név:
Jelszó:

Adatok megjegyzése
Bejelentkezés / regisztráció:

[ ]
[ ]

Véletlen képek



Közelgő Események

Nincs közelgő esemény

Találkozzunk a Facebookon!

Cserháti Sándor utca



A banai úti lakótelep második új utcája. Szinte teljesen be- épült. Az itt kialakított 23 házhely közül mindössze 1 telek nincs beépítve, de itt is anyaggyûjtés folyik. A felépített házak mindegyike kétszintes és valóságos csodának számít. Az embe- reknek eláll szeme-szája, ha végigmegy az utcán és szemrevételezi ezeket az épületeket. Egyik szebb, mint a másik. Az utca közmûvesítettsége teljes. Vil- lany, víz, gáz, telefon, parabola- antenna-rendszer, csatorna az itt lakók rendelkezésére áll. Az utca portalanított, de járda még nincs. Reméljük, hogy az itt la- kók, ezt a hiányt hamarosan pó- tolják és az utcához méltó, szép járdákat építenek õk is. (A leír- tak csak az utca egyik felére, a keresztútig vonatkoznak. Azon túl más a helyzet!)
Az utca névadója, Cserháti Sándor a magyar mezõgazdasági termelés kiemelkedõ személyisége. 1852. szeptember 14-én született Gyõrött. Középiskoláit ugyanott, felsõbb iskoláit Po- zsonyban végezte. Ezt követõen Németországba ment, ahol a hallei, majd a lipcsei egyetemek hallgatója lett. Hazatérte után a Magyaróvári gazdasági akadémián tanárként dolgozott. Meg- gyõzõdése volt, hogy a magyar föld, a magyar klíma az akkori terméseredmények többszörösét képes adni szakszerû és tudo- mányos gazdálkodás esetén.
Életének, munkásságának ez a kérdés a késõbbiekben köz- ponti témájává vált. Az ezzel kapcsolatos nézeteit, tapasztalata- it és javaslatait a sajtó hasábjain is ismertette. Több újságcikket és tanulmányt írt, illetve jelentetett meg. Többek között: ,,A trágyázás alapelvei’’, ,,Talajjavító növények’’, ,,Csalamádé ter- melése bevermelése és etetése’’, stb.
Kidolgozta egy növényteremtési kísérleti- és kutatóintézet létrehozásának a terveit. A terv azután szívós, kemény munká- jának az eredményeként meg is valósult. A Magyaróvári Növény- termelési Kísérleti Állomás az õ alkotása. Ennek az intézetnek a segítéségével - melynek két évtizeden keresztül, egészen halá- láig a vezetõje volt - a kísérletek sokaságát hajtotta végre. A kí- sérletek több területen folytak, de ezek közül is két területet tartott igazán fontosnak, a vetõmag, és a mûtrágya hazai elõál- lítását és felhasználását. Abban az idõben a magyar haszonnö- vények, többek között a búza és más kalászosok vetõmagszük- ségletét a külföldrõl importált vetõmagok adták. Ezek termés- hozama eléggé rapszodikus volt és nagyon sokszor nem váltot- ták be a hozzájuk fûzött reményeket. Cserháti azt vallotta, hogy ezeket a vetõmagvakat - pl. a búzát - idehaza kell elõállítani, itt- hon lehet és kell a legmegfelelõbb fajtát kikísérletezni. Ami a mûtrágya felhasználást illeti, ettõl a hazai termelõk idegenked- tek. Ezt az idegenkedést a helytelen és tudománytalan propa- ganda még fokozta. Cserháti és intézete kísérleteivel bebizonyí- totta, hogy a mûtrágyának hozamnövelõ hatása van, és az istál- lótrágyával történõ együttes alkalmazása szinte ugrásszerû ho- zamemelkedést eredményez a növénytermelésben. Meg kell je- gyezni, hogy mai szemmel nézve az akkori növénytermelés ho- zamai nem voltak valami magasak. Pl. búzából kataszteri hol- danként 8-10 q-ás termések voltak, ami hektáronként 15-18 q- ás termést jelentettek. Ha ehhez hasonlítjuk pl. a mostani ter- mésátlagokat, ami búzából közepes termés esetén is 45-50 q hektáronként, akkor van min csodálkozni. Hasonló a helyzet a kukoricánál is. Akkor holdanként 20 q-t, hektáronként 30-35 q- át tudtak betakarítani, tegyük hozzá mindjárt, hogy jó termés esetén. Napjainkban nem ritka a 100 q-ás kukoricatermés. Per- sze azt meg kell jegyezni, hogy a mostani terméseredmények Cserháti idejében és kísérletei alapján még nem voltak meg. Sõt közel sem voltak ilyenek. De az elérésükhöz vezetõ utat, a jó vetõmag, a mûtrágya, a talaj-elõkészítés, az optimális idõben történõ vetés kikísérletezése, ajánlása az õ intézetéhez vezet- hetõ vissza. Vagyis, amit most termelési rendszereknek nevez- zünk, azt Cserháti ezelõtt közel 100 évvel már ajánlotta. Természetesen ezzel nem akarjuk a mai termelési rendszerek beveze- tõinek a munkáját és nagyszerû eredményeit kisebbíteni vagy kétségbe vonni. Sõt!
Cserháti gondot fordított arra is, hogy kísérletei ismertté vál- janak. E célból saját költségén létrehozott egy lapot, a ,,Mezõgazdasági Szemlé’’-t. Ezt az érdekes és közkedvelt lapot nemcsak szerkesztette, de nagyrészt írta is, közel két évtizeden keresztül.
Sajnos ez a nagyszerû ember alkotó ereje teljében, 1908-ban meghalt. Nem érte meg a 60. évet.



 

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezned. Jelentkezz be, vagy kattints ide a regisztrációhoz