Üdvözlet

Felhasználói név:
Jelszó:

Adatok megjegyzése
Bejelentkezés / regisztráció:

[ ]
[ ]

Véletlen képek



Közelgő Események

Nincs közelgő esemény

Találkozzunk a Facebookon!

Mezõ Imre utca



Ez egy felemás utca. Felemássága abból adódik, hogy az utca egyik oldalát az 1950-es években a FAGI-telep két sor házának egyikeként építették, míg a másik fele 30 évvel késõbb épült. Ez a különbség meg is látszik, mármint a házak nagysága és modernsége tekintetében. A FAGI-telep házai, melyek most nem tartoznak a legnagyobb és legmodernebb házak közé - abban az idõben valóságos csodának számítottak. A szoba-konyhás cselédházakhoz szokott bábolnaiak akkor az 50-es években olyan lakásokat építhettek maguknak, melyben két szoba, sõt fürdõszoba is volt, a vezetékes vízrõl, villanyról nem is beszélve.
Az utca nyugati oldala mint említettük is, 30 évvel késõbb épült. Hogy miért? Ennek is megvan a maga története. Mint ismeretes, az elsõ házhelyosztás Bábolnán az 1960-as évek elején a 16-os táblán, majd ezt követõen a Barackosban történt. (A már említett FAGI-telep az egy külön téma.) Miután az itt kimért telkek beépültek, illetve gazdára találtak, el kellett dönteni az akkori vezetésnek, a tanácsnak és a kombinát igazgatóságának azt, hogy a település merre terjeszkedjen. Túl sok lehetõség nem volt, ugyanis Nagyigmánd felé a terjeszkedést kizárta az akkor épülõ takarmánykeverõ üzem, valamint a vele szemben tervezett (késõbb megépült) IKR-központ. Az Ács felé terjeszkedésünk útjában állt az akkor még létezõ Jéger-major. Maradt a Csemerház felé való terjeszkedés, vagyis a Malom-tó utáni terület, vagy a Bana felé menõ országút bal oldali területe. A jobb oldali ugyanis be volt építve, itt egy baromfitelep volt. Azokban az években az ilyen témákban a dolgozók véleményét is ki kellett kérni. Ez meg is történt tanácsülés, ill. termelési értekezleteken. A tanácsnak és a gazdaság vezetõségének az volt a javaslata, hogy ne Tárkány, hanem Bana felé terjeszkedjünk. Ezzel a dolgozók is egyetértettek, csak attól ódzkodtak, hogy a házhelyek céljára tervezett terület eléggé mélyen fekvõ vizes terület volt abban az idõben. Végül is megszületett a döntés: Bana felé terjeszkedtünk! A terület vizességét árkolással meg lehet szüntetni, hangzott el az érv, egyéb szempontokat figyelembe véve pedig ez a terület a legalkalmasabb. Így kerültek kialakításra a FAGI-telep szélsõ házsorával szembeni telkek és még 7 új utcának közel 300 házhelye. Napjainkban az utcák nagyrésze, köztük a Mezõ Imre utca jobb oldala is, már beépült. A Mezõ Imre utca jobb oldalára épült házak szinte mindegyike kétszintes modern, nagyon szép ház. Az utcában van egy virágbolt és itt mûködik a közkedvelt ,,Bástya’’ vendéglõ is. Az utca közmûvesítettsége teljes. Vezetékes víz, villany, gáz, telefon, parabola antennarendszer, csatorna az itt lakók rendelkezésére áll. Az utca portalanított és félig járdásított.
Az utca névadója Mezõ Imre, a magyar munkásmozgalom kiemelkedõ személyisége. Szabolcs megyében, Ramacsaházán született 1905. december 13-án. Szülei szegény parasztok voltak, akik fiukból szakmával rendelkezõ iparost kívántak nevelni. Kisvárdára adták tanoncnak egy szabó mesterhez. A fiatal Mezõ Imre miután a szabóságot kitanulta, felszabadult, vagyis segéd lett, s elhagyta az országot. Belgiumban telepedett le. Itt tovább képezte magát és megismerkedett a munkásmozgalommal. Tagja és aktív harcosa lett a belga Kommunista Pártnak. Késõbb megnõsült, majd feleségével együtt 1936-ban belépett abba a nemzetközi brigádba, mely Spanyolországban a köztársaságiak oldalán harcolt. Részt vett a Madrid körüli harcokban. A fasiszta erõk gyõzelme után Franciaországba ment, 1939-1941 között a francia hadsereg tisztjeként teljesített szolgálatot. 1943-ban Párizsba vezényelték. Itt tevékenykedett az ellenállói mozgalom egyik vezetõjeként, egészen Párizs felszabadulásáig. 1945-ben hazatért.
Idehaza a szakszervezeti mozgalomban kapott munkát, illetve feladatot. Mezõ Imrérõl feljegyezték, hogy megtestesítõje volt az igazi munkásvezetõnek. Igazságos, becsületes és fõleg emberséges volt. Munkatársai és beosztottjai rajongtak érte. Dolgozók, munkások sokaságának élvezte a bizalmát. Ezt mutatja az a rengeteg ügy, melynek intézésére felkérték. Õ vállalta! Minden ügyet magáénak vallott, elintézett és megválaszolt. Az is fennmaradt róla, hogy szociálisan nagyon érzékeny volt. (Ez származására vezethetõ vissza.) Különösen a szegény sorban élõket és a gyermekeket patronálta. 1954-tõl a MDP budapesti bizottságának titkára. 1956 júliusában már a központi vezetõségnek a tagja. 1956. október 30-án a Köztársaság téri harcokban életét vesztette.



 

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezned. Jelentkezz be, vagy kattints ide a regisztrációhoz