Üdvözlet

Felhasználói név:
Jelszó:

Adatok megjegyzése
Bejelentkezés / regisztráció:

[ ]
[ ]

Véletlen képek



Közelgő Események

Nincs közelgő esemény

Találkozzunk a Facebookon!

Kölcsey Ferenc utca



A ,,Barackos’’ második keresztutcája. Az Ácsi út mellett elterülõ nyárfástól a Kossuth Lajos utcáig tart a mintegy 450 m hosszú utca. Az itt található családi házak száma 35. Itt is elsõsorban kétszintes, nagyon szép házak épültek. Az utca közmûve-sítettsége teljes. Vezetékes víz, villany, gáz, parabola antenna rendszer az itt lakók rendelkezésére áll. Az utca portalanított és járdásított.
Az utca névadója Kölcsey Ferenc, a reformkor nagy költõje, nagy hatású szónok és politikus, nemzeti imánknak a Himnusznak a szerzõje. 1790-tõl 1838-ig élt. Szõdemeteren született (Szatmár megye) egy középnemesi családban. Korán árvaságra jutott. Fél szemét himlõ következtében gyermekkorában elveszítette.
Iskoláit Debrecenben végezte. 1810-ben mint jogot végzett fiatalember Pestre kerül és itt mint joggyakornok dolgozik. Megismerkedik az akkori magyar társadalomban végbemenõ haladó áramlatokkal, mindenekelôtt Kazinczy nyelvújító mozgalmával. Annak lelkes híve és harcosa lesz. Több levelet vált a híres nyelvújítóval akit levelében ,,Édes uram bátyám’’-nak szólít. Részt vesz a nyelvújítással kapcsolatos vitákban. Természetesen Kazinczy oldalán. ,,Felelet a Gondolatra’’ c, írása, melyet Kazinczy nyelvújító mozgalmát támadó maradi gondolkodásnak ellenében írt, és melyben a maradiságot parodizálja, a magyar irodalom egyik legélesebb szatírája. Megismerkedik a kor magyar irodalmával, költészetével, mindenek elõtt Csokonay és Berzsenyi munkáival.
1815-ben visszavonul Szatmár megyei birtokára, Csekére. A mûveletlen és maradi nemesi környezetben magányosan él és dolgozik. Több filozófiai tanulmányt ír és verseinek nagy többsége is itt és ekkor születik. A himnuszt is itt írta 1823-ban.
A reform mozgalom az 1820-as évek végére minden üldöztetés ellenére kiszélesedik és egyre inkább a társadalmi élet meghatározójává válik. A császári ház kénytelen bizonyos engedményeket tenni. Élénkül a megyék politikai élete, ülésezik az országgyûlés. Mindez lehetõséget biztosít a kor haladó szellemû fiatalságának a politikai szereplésre.
Kölcsey 1829-ben Szatmár megye aljegyzõje lesz. Itt gyakorlatot és rutint szerez. 1832-ben országgyûlési követ. A haladó ellenzék legkiválóbb szónoka válik belõle. Ahogy az írások megörökítették, nem volt egy nagy érces hangú szónok. A hangja inkább színtelen és tompa volt, bölcsességét, érvelését és logikáját - mely a szónoklat jellemezt - lenyûgözve hallgatták a karok és rendek a pozsonyi országgyûlésen. Több nagyhatású beszédet mondott. Szólt többek között az akkor folyó lengyel szabadságharc támogatásának fontosságáról, a jobbágyfelszabadítás, a magyar nyelv hivatalossá tételének a szükségességérõl, hogy csak néhányat, említsünk a sok közül. A fiatal Kossuth Lajos - aki akkor már az országgyûlés egyik jegyzõje - így ír róla egyik tudósításában. ,,A tiszai követek asztalánál egy férfi állott... Egy erõs lélek törékeny test láncai között: Tar agyát õszbevegyült kevés hajszálak lengik körül: színtelen arcán ezernyi virrasztott éjnek tikkadtsága ült, egyetlen szemében a nemzet minden múlt és jövõ bánata tükrözött.’’
Kölcsey Ferenc filozófiai tanulmányokkal is foglalkozott. Unokaöccséhez, Kölcsey Kálmánhoz írt levelének néhány megállapítása ma is igaz és megszívlelendõ. Idézünk belõle:
,,Az élet egyetlen értelme a tett.’’ - írta. Õ tudta, hisz maga is tevékeny volt egész életében.
,,Hass, alkoss, gyarapíts és a haza fényre derül’’ - írta máshol.
,,Négy szócskát üzenek, vésd jól kebledbe, s fiadnak hagyd örökül ha kihunysz: A haza minden elõtt.’’
Kölcsey nem élt hosszú életet. Korán elment, 49 éves korában. De csak a teste! A szelleme, az embersége és a magyarsága - mely a Himnuszban fogalmazódott meg elsõsorban itt maradt! Itt van és itt lesz közöttünk mindaddig, amíg csak a magyar ember él a földön.


Himnusz
   
Isten, áldd meg a magyart, Hányszor zengett ajkain
Jó kedvvel, bõséggel, Ozmán vad népének
Nyújts feléje védõ kart, Vert hadunk csonthalmain
Ha küzd ellenséggel; Gyõzedelmi ének!
Bal sors akit régen tép, Hányszor támadt tenfiad
Hozz rá víg esztendõt, Szép hazám, kebledre,
Megbûnhõdte már e nép S lettél magzatod miatt
A múltat s jövendõt! Magzatod hamvvedre!
   
Õseinket felhozád Bújt az üldözött s felé
Kárpát szent bércére, Kard nyúl barlangjában,
Általad nyert szép hazát Szerte nézett, s nem lelé
Bendegúznak vére. Honját a hazában,
S merre zúgnak habjai Bércre hág, és völgybe száll,
Tiszának, Dunának, Bú s kétség mellette,
Árpád hõs magzatjai Vérözön lábainál,
Felvirágozának. S lángtenger felette.
   
Értünk Kunság mezein Vár állott, most kõhalom;
Ért kalászt lengettél, Kedv s öröm röpkedtek,
Tokaj szõlõvesszein Halálhörgés, siralom
Nektárt csepegtettél. Zajlik már helyettek.
Zászlónk gyakran plántálád S ah, szabadság nem virúl
Vad török sáncára, A holtnak vérébõl,
S nyögte Mátyás bús hadát Kínzó rabság könnye hull
Bécsnek büszke vára. Árvánk hõ szemébõl!
   
Hajh, de bûneink miatt Szánd meg, isten, a magyart
Gyúlt harag kebledben, Kit vészek hányának,
S elsújtád villamidat Nyújts feléje védõ kart
Dörgõ fellegedben, Tengerén kínjának.
Most rabló mongol nyilát Bal sors akit régen tép,
Zúgattad felettünk, Hozz rá víg esztendõt,
Majd töröktõl rabigát Megbûnhõdte már e nép
Vállainkra vettünk. A múltat s jövendõt!


 

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezned. Jelentkezz be, vagy kattints ide a regisztrációhoz