Üdvözlet

Felhasználói név:
Jelszó:

Adatok megjegyzése
Bejelentkezés / regisztráció:

[ ]
[ ]

Véletlen képek



Közelgő Események

Nincs közelgő esemény

Találkozzunk a Facebookon!

Ady Endre utca



A 16-os lakótelep negyedik és leghosszabb utcája. A Csikótelepi úttól az Ácsi útig terjed. Hossza közel 1 km. Teljesen beépített. Összesen 78 családi ház található itt. Az utca Ácsi úti végén, a páratlan oldalon a benzintöltõ állomás, a páros oldalon egy autóalkatrész bolt a Döbrössy-szerviz mellett.
Az utcában két vállalkozó mûködik, egy kisiparos, Bagi György cipész, és egy magánfuvarozó Takács Miklós. Ezt az utcát is a Radnóti utca keresztezi. Az utca közmûvesítettsége teljes, portalanított, járdásított. Villany, víz, gáz, csatorna, telefon, parabola antennarendszer az itt lakók rendelkezésére áll.
Az utca névadója, Ady Endre a magyar költõóriások egyike. Sajnos, mint nagy költõtársai (Balassi, Csokonai, Petõfi, József Attila), õ is rövid földi életet, mindössze 42 évet élt. 1877-ben a Szilágyságban, Érdmindszenten (ma Románia) született egy elszegényedett kisnemesi családban. Középiskoláit Nagykárolyban és a Zilahi Református Kollégiumban végezte. Innét került Debrecenbe, ahol is a jogi akadémia hallgatója lett. Jogi tanulmányait nem fejezte be.
Csábította az újságírás és a költészet. Ezek kedvéért otthagyta az akadémiát. 21 évesen megjelenik a nem túl nagy sikert arató elsõ verseskötete. Egy év múlva, 1900-ban már Nagyváradon találjuk. A „Nagyváradi Napló”-nak lett a munkatársa. Ez az újság akkor a haladó polgárság radikális lapja volt. Ady elõször belsõ munkatársa, késõbb szerkesztõje lett a lapnak. Újságíróként beleveti magát az élet sûrûjébe. Megismeri az akkori magyar társadalom kirívó igazságtalanságait. A nép nagy többségének feudális nyomorát és az akkor még létezõ arisztokrácia földbirtokosság kiváltságait. Ezt a helyzetet nem tudja elfogadni. A publicisztika minden eszközét felhasználja ennek ostorozására. Lapján keresztül verseivel és cikkeivel küzd egy jobb világért, reformokért.
Nagyváradon ismerkedik meg költészetének híres nõalakjával, „Lédával” (Brüll Adél). Ez a szerelem, valamint elsõ párizsi útja újabb lökést ad tehetségének, tisztánlátásának kibontakozásához. Párizs, az akkor már hatalmas világváros roppant méreteivel, érett polgári kultúrájával még inkább rádöbbentette hazájának, Magyarországnak feudális elmaradottságára. 1905-ben hazatért. Itthon a „Budapesti Napló” címû lap munkatársaként dolgozik.
Még ebben az évben, 1905-ben, majd 2 év múlva, 1907-ben újabb verses kötetei jelennek meg.
Verseiben, írásaiban ha lehet még szenvedélyesebben bírálja a feudális Magyarországon uralkodó állapotokat. Nem véletlen hogy az akkori uralkodó osztály politikusaival összeütközésbe kerül. Ezek elítélik, megbélyegzik költészetét, munkásságát. Fölforgatónak, lázítónak tartják. A szabadelvû polgárság és a munkásság viszont rajongott érte.
1912-ben szakított Lédával, majd 2 év múlva 1914-ben feleségül veszi Boncza Bertát (Csinszkát). Sajnos fiatalkori betegsége akkor már erõsen megviseli szervezetét, ehhez hozzájárulnak a személye körüli feszültségek és a háború borzalmairól érkezõ hírek is. A háború végét még megérte, de 1919-ben meghalt. A feudális magyarországi állapotokat hûen bemutató egyik versét közöljük:


A grófi szérün

 

 

Nyár-éjszakán a grófi szérün „Mért fáj neked az égõ élet?
Reccsen a deszka-palánk Nincs benne részed soha,
S asztag-városban pirosan Ne sírj, grófodnak lesz azért
Mordul az égre a láng. Leánya, pénze, bora, -
   
Éjféli hajnal, szörnyû fény ez, ,,Ne félj, a tél meg fog gyötörni,
Nincs párja, napja, neve. Mint máskor, hogyha akar.
Fut, reszket a riadt mezõn Élethez, szemhez nincs közöd,
Az égõ élet heve. Grófi föld ez és magyar.”
   
Koldus, rossz álmú zsellér ébred, S mégis, amikor jön a reggel
Lompos, bús kutya csahol. S pernyét fújnak a szelek,
Az egész táj vad fájdalom. A grófi szérûn ott zokog
S a gróf mulat valahol. Egy egész koldus-sereg.
   
Szenes kalászok énekelnek Siratják a semmit, a másét,
Gonosz, csúfos éneket: - A gróf tán épp agarász -
„Korgó gyomrú magyar paraszt, Érzik titkon, hogy az övék
Hát mi vagyok én neked?” E bús élet s a kalász.


 

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezned. Jelentkezz be, vagy kattints ide a regisztrációhoz