Üdvözlet

Felhasználói név:
Jelszó:

Adatok megjegyzése
Bejelentkezés / regisztráció:

[ ]
[ ]

Véletlen képek



Közelgő Események

Nincs közelgő esemény

Találkozzunk a Facebookon!

Móra Ferenc utca



A 16-os lakótelep harmadik utcája. Ez is a Csikótelepi úttól az Ácsi útig terjed, mintegy 700 m hosszúságban. Az utca teljesen beépített, 73 családi ház található itt. Ennek az utcának is teljes a közmûvesítettsége. Csak ismételni tudjuk és leírni is jó, hogy az utca portalanított, járdásított, villany, víz, csatorna, gáz, telefon, parabolaantenna-rendszer – vagyis amit ma infrastruktúra illetve közmûvesítettség alatt értünk – az itt mind megtalálható és az itt élõ lakosság rendelkezésére áll. Bizony jólesõ érzéssel konstatálhatjuk, hogy ilyen közmûvesítettséggel nem sok község, de hozzátehetjük, hogy még város sem sok rendelkezik. Egyébként ezt az utcát egy másik utca a „Radnóti Miklós” utca keresztezi. Az utca végén a páros oldalon a „Burai” féle presszó, a páratlan oldalon az autóbusz pályaudvar található.
Az utca névadója Móra Ferenc a magyar irodalom neves személyisége. Költõ, író és régész volt nem túl hosszú életében. Mûvei – mindhárom területen kifejtett munkája – nevét halhatatlanná tették. Móra Ferenc Kiskunfélegyházán született 1879. július 19-én. Apja Móra Márton szûcsmester 10 gyermek, köztük Ferenc apja.
A sok gyerek közül azonban Ferenccel együtt csak 3-an érték meg a felnõtt kort. Anyai ágon õsei félegyházi juhászok voltak. Iskoláit érettségiig bezáróan Kiskunfélegyházán végezte. Mint kitûnõ tanuló, de szegény sorsú gyermek, ösztöndíjat kapott a gimnáziumtól. Érettségi után Budapestre került egyetemre.
Földrajz-természetrajz szakos tanárnak készült. Egyetemi tanulmányainak végén már kénytelen tanítást vállalni Felsõlövõn. Nehéz anyagi körülmények között él, de az egyetemet sikeresen befejezi és tanári diplomát nyer.
1902-ben kerül Szegedre. Mint kezdõ újságíró a „Szegedi Napló”-nál vállal munkát. Elõször a gazdasági rovat vezetésével bízzák meg, majd ezt követõen a lap legérdekesebb rovatát, a „Máról-holnapra” rovatot vezeti. Ez igazán kedvére való munka. Ugyanis az éles eszû és a társadalmi élet visszásságait jól meglátó fiatalember itt igazán tud érvényesülni. Idõközben megnõsül, egykori, diákkori szerelmét Walleshausen Ilonát veszi feleségül.
Megjelennek elsõ ifjúsági regényei. Az „Öreg diófák alatt”, a „Rab ember fiai”, a „Mindenki Jánoskája”, stb. Barátságot köt a szegedi tanyavilág nagy ismerõjével, írójával és elbeszélõjével Tömörkény Istvánnal. Az õ ajánlására kerül új munkakörébe a szegedi „Somogyi Károly” nevét viselõ könyvtárba. Ennek késõbb, Tömörkény halála után, az igazgatója is lesz.
Az elsõ világháború kitörése már a „Szegedi Napló’’ fõszerkesztõjeként éri. Végig háborúellenes volt. Az általa irányított lap a béke szócsöve maradt a háború négy szomorú éve alatt is. Juhász Gyula a kor nagy költõje így ír róla és lapjáról: „Az egyetlen újság a magyar vidéken, mely az elsõ órától fogva, végig vezetõhelyen, mindig a békét siratta, mindig a magyar vért sajnálta, mindig a jövõt éltette a „Szegedi Napló” volt. A háborúban tollal küzdõk sorában a legtisztább hõsök egyike volt a mi Móra Ferencünk.”

Móra nemcsak újságcikkeivel küzd a háború ellen, hanem mint költõ is felemeli szavát. Egyik háborúellenes versébõl idézünk most két versszakot:


Egy katonával van csak kevesebb,
Az is véletlen csak, hogy elesett
És csak eggyel több a kis sírhalom
A vadszegfû szegett domboldalon
Hol annyi élet hervadt el nyílatlan
Máskülönben: a helyzet változatlan.

És messze valahol a front megett
Egy feszület a falról leesett
Váratlan kialudt a lámpafény
Megindult a könny két szem szegletén
Hogy folydogáljon mindörökre halkan
Máskülönben: a helyzet változatlan.


A háború után még egy ideig a lap fõszerkesztõje, késõbb rovatvezetõje egészen a lap megszûnéséig 1922-ig. Ezt követõen Móra múzeum igazgatóként folytatja életét. Régészeti feltárásokkal foglalkozik. Hûséges munkatársa és barátja Katormáng János. Idõközben több új mûve, könyve jelenik meg. Többek között „Hannibál feltámadása”, melybõl nagysikerû film a „Hannibál tanár úr” készült. Ugyancsak megfilmesítésre került egy másik mûve, az „Ének a búzamezõkrõl. Nagyszerû történelmi regénye az „Aranykoporsó” is ezekben az években született. Sajnos a szervezetét megtámadó betegségnek a többször is igénybe vett külföldi gyógykezeltetések segítségével sem tudott ellenállni. Viszonylag fiatalon, 55 éves korában, 1934-ben meghalt.




 

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezned. Jelentkezz be, vagy kattints ide a regisztrációhoz