Üdvözlet

Felhasználói név:
Jelszó:

Adatok megjegyzése
Bejelentkezés / regisztráció:

[ ]
[ ]

Véletlen képek



Közelgő Események

Nincs közelgő esemény

Találkozzunk a Facebookon!

Dózsa György utca



A 16-os lakótelep második utcája. A Csikótelepi út és az Ácsi út között mintegy 700 m hosszúságban terül el. Ez az utca magán hordja az akkor már kezdõdõ jólét jeleit. Sok a kétszintes és a tetõtér beépítésû ház. A lakók összefogva gyümölcsfákat ültettek az utca mindkét oldalára. Az utca beépítettsége teljes. Az ide épült családi házak száma 71. Az utca közmûvetítettsége is teljes. Víz, villany, gáz, telefon, parabola antennarendszer, csatorna az itt lakók rendelkezésére áll. Az utca portalanított, járdásított.
Az utca névadójának Dózsa Györgynek alakját, tetteit, több írónk és költõnk is megörökítette. Ezúttal Petõfi Sándor ,,A nép nevében’’ c. versébõl idézünk.


,,Még kér a nép, most adjatok neki!
Vagy nem tudjátok mily szörnyû a nép
Ha fölkel és nem kér, de vesz, ragad
Nem hallottátok Dózsa György hírét?’’


Amint látjuk Petõfi a kiváltságaikhoz és az ezt biztosító jobbágyrendszer megtartásához végletekig ragaszkodó, általa osztrákpárti fõurakat Dózsa György hírével és tetteivel rémisztgette. Nem bizonyított, de feltehetõ, hogy a vers hozzájárult ahhoz, hogy az akkor nemrég választott magyar országgyûlés a jobbágyrendszert eltörölje.
És most nézzük meg azokat az okokat, körülményeket, melyek az 1514-es nagy magyar parasztfelkelést - melynek Dózsa György a vezére lett - kiváltották illetve lehetõvé tették. Ebben az idõben országunk különleges és nem a legjobb helyzetben volt. 24 évvel vagyunk Mátyás király halála után. Az a hatalmas közép-európai magyar birodalom, melyet Mátyás maga után hagyott, már csak romjaiban létezik. Az ország trónján egy gyenge kezû, a magyar viszonyokat nem, vagy alig ismerõ király II. Ulászló, vagy ahogy a történelem feljegyezte Dobzse László, ült. A gyenge király mellett természetesen hatalmasak lettek a fõurak. Az adók nem a király, illetve az ország pénztárába folytak be, hanem azt a fõurak zsebelték el, sõt rendkívüli adókat is kivetettek. Nagy volt az elnyomás, a szegénység, a nyomor. Ez a helyzet óriási elkeseredést és feszültséget szült az alsóbb néprétegek körében.
Meghalt a római pápa. Bakócz Tamás Magyarország akkori hercegprímása pápa akart lebbi. Mindent megmozgatott ennek érdekében. Rómába érkezett, szórta a pénzt, mindez kevés volt, nem õt választották meg. Viszont felhatalmazást kapott arra, hogy szervezzen hadsereget a törökök ellen. Ugyanis a törtök birodalom újra erõsödött és ez komoly veszélyt jelentett a kereszténységre. Hazatérve nekilátott a sereg szervezéséhez. Miután a nemességnek nem volt kedve a háborúhoz, a parasztság soraiból toborozta a seregét az ún. ,,keresztes vitézeket’’. Dózsa György Erdélybõl, Makkfalváról származott, mint egyszerû lófõ székely. A végvári harcokban kapitányi rangot szerzett. Egy alkalommal Nándorfehérvár alatt, párviadalra állt ki egy óriás termetû hetvenkedõ törökkel. Ezt legyõzi. A párviadal híre eljut Budára is. A király nemesi oklevéllel és birtok adományozásával honorálja a hõstettét.
Miután az akkor már több ezer fõre szaporodott parasztsereg vezetését a fõurak közül senki sem vállalta, a hercegprímás Dózsát bízta meg a fõvezérséggel. Így lett Dózsa György az akkor már 40.000 fõs parasztsereg vezére. Idõközben a sereg ellátása akadozott, így kénytelenek voltak magukról gondoskodni. A tehetõsebb nemesi portákról szerezték be az élelmet. Az urak, akik egyébként sem nézték jó szemmel ezt a sereget, most mindent elkövettek feloszlatásuk érdekében. A prímás is megijedt és kiadta a feloszlató parancsot. Ennek viszont már nem volt foganatja. A parasztság az elnyomók ellen vonult. Budáról Ceglédre érkezett. Dózsa itt mondta el híres beszédét. Ebben felhívta a parasztokat az elnyomók elleni harcra és felrajzolódott egy új, szabad társadalom megteremtésének lehetõségét. A sereg egyre nõtt és dél felé vonult. Az útjába esõ várakat és városokat sorra elfoglalta. Az urak menekültek a seregek elõl és Temesvár alatt találtak menedéket. Dózsa seregével oda érkezett és nekifogott a vár ostromának. Idõ közben Szapolyai János erdélyi vajda hatalmas, jól felfegyverzett nemesi sereget gyûjtött és õ is oda érkezett. A két sereg összecsapott. Egész nap tartó, óriási küzdelem alakult ki, melyben a túlerõben lévõ nemesek gyõztek. Dózsa a harcokban megsebesült, de nem esett el, így élve elfogták. A nemesek irtózatos bosszút álltak. 70.000 paraszt esett áldozatul bosszújuknak. Dózsát, mint ,,parasztkirályt’’, tüzes trónra ültették és elevenen megsütötték.




 

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezned. Jelentkezz be, vagy kattints ide a regisztrációhoz