Üdvözlet

Felhasználói név:
Jelszó:

Adatok megjegyzése
Bejelentkezés / regisztráció:

[ ]
[ ]

Véletlen képek



Közelgő Események

Nincs közelgő esemény

Találkozzunk a Facebookon!

Zrínyi Miklós utca



Ez az utca az újkori Bábolna elsõ utcája. Az 1960-as években hosszas utánjárás, huza-vona és nem kis erõfeszítések árán sikerült kiharcolni, hogy a volt állami ménesbirtok eddig szent és sérthetetlen területébõl házhely céljára, a helyi tanácson keresztül, az itt élõk telket vásárolhassanak. Végre azok a 40-50 évet itt dolgozó hû szolgák, cselédek, megérhették, hogy öreg napjaikat itt tölthették, illetve élhették le. Nagy dolog volt ez humanitárius és erkölcsi szempontból is, de még nagyobb volt a jelentõsége gazdasági, ezen belül településfejlesztés szempontjából. Ezt egyébként az eltelt 30 év igazolja, miután a település lakossága azóta megháromszorozódott.
A Zrínyi utca a Kisfaludy lakóteleprõl indul és az Ácsi útba torkollik. Az utcának tulajdonképpen csak a jobb oldala van teljes egészében beépülve. A bal oldal beépítettsége mintegy 70%-os, annak ellenére, hogy az Ifjúsági lakótelep is ide épült. Egy elég nagy beépítetlen (hasznosítatlan} területet találunk itt, mindjárt a lakótelep mellett. Az utcában lévõ családi házak száma 51. Errõl az utcáról is elmondhatjuk mindazt, amit a legtöbb bábolnai utcáról, hogy teljesen közmûvesített. Villany, víz, csatorna, gáz, telefon, parabola antennarendszer az itt !akók rendelkezésére áll. Az utca portalanított, járdásított. Mint érdekességet jegyezzük meg, hogy a 70-es évek közepén ez a terület, belvízveszélyes volt. A kerteket nem lehetett használni, mert víz alatt álltak fõleg tavasszal. Az akkori tanács jelentõs összegeket fordított annak megszüntetésére. Az eredmény? Az akkori nagyon kellemetlen állapot, ma már csak emlék. A Zrínyi Miklós utca egyik családi házát (8. sz.) annak idején Blázsik Ferenc építette és ebben a lakásban élte életének utolsó éveit. Ma feleségével és fiával együtt a bábolnai temetõben nyugszik. Blázsik Ferenc településünk, Bábolna neves személyiségei közé tartozik. Szinte egész életét itt élte le. Fiatalon, a 30-as években került Bábolnapusztára. Elõször mint néptanító, majd iskolaigazgató, több mint 40 éven keresztül tanította a bábolnai gyerekeket a betûvetésre és más tudományokra, ezen kívül a tisztességre és becsületre. Mi, akik már szintén nem tartozunk a fiatalok közé, még jártunk a keze alá és nagy-nagy tisztelettel emlékezünk rá. Az utca névadója Zrínyi Miklós. A magyar történelemben a Zrínyiek nevével többször is találkozhatunk. Zrínyi Miklós a szigetvári hõs, Zrínyi Miklós a költõ és hadvezér, Zrínyi Péter a habsburgi önkény elleni összesküvés egyik résztvevõje és vértanúja, Zrínyi Ilona Munkács várának hõs védõje, II. Rákóczi Ferenc édesanyja. Hogy csak a legismertebbeket említsük. Ezúttal az utca névadójáról, Zrínyi Miklósról a szigetvári hõsrõl és dédunokájáról, Zrínyi Miklós költõ és hadvezérrõl szólunk. 1566-ban, 40 évvel a gyászos emlékû mohácsi csata után, az akkor már agg, 70 éves Szulejmán szultán hadsereggel indult Bécs elfoglalásra. Elõtte azonban szándékában állt 3 erõs magyarországi várnak Szigetvárnak, Gyulának és Egernek az elfoglalása. A nyár közepén érkezett Szigetvár alá 100.000 fõ harcossal, 300 ágyúval és a hadsereget kísérõ 50.000 martalóccal. Szigetvár kapitánya ebben az idõben Zrínyi Miklós volt. Mindössze 2.500 fõ várõrséggel rendelkezett. Zrínyinek a szultán szabad elvonulást, valamint Horvátország és Szlavónia fejedelemségét ígérte cserébe a vár békés átadásáért. Zrínyi hallani sem akart errõl. Minden egyezkedést árulásnak tartott. A harcot választotta, bízva a császári felszabadító sereg érkezésében. A felszabadító sereg azonban késett. Az ostrom során elesett 25.000 török és meghalt maga a szultán is. E veszteségek hatására a török sereg visszavonult. Nyugat-magyarország és Bécs így megmenekült. (Csak megjegyezni kívánjuk: 1994. szeptember 6-án a szultán halálának az évfordulóján és helyén emlékmûvet avatott fel a hazánkban tartózkodó török államfõ.)
Zrínyi Miklós költõ és hadvezér 1620-ban született és 44 évet élt. Életét egyik vadászaton egy vadkan oltotta ki. Egyesek úgy vélik, hogy a balesetben az akkori osztrák uralkodó körök keze is benne volt. Ez utóbbi azonban csak feltételezés és nem bizonyított. Az kétség kívül igaz, hogy Zrínyit, aki nagy magyar és nagy hazafi, ezen kívül képzett hadvezér is volt, a Habsburgok vagyis az osztrák uralkodó körök nem szerették. Ugyanis Zrínyi a 3 részre szakadt Magyarország egyesítésére törekedett. Tollával, politikával és haditetteivel egyaránt ezt szolgálta és ez nem felelt meg az akkori osztrák érdekeknek.



 

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezned. Jelentkezz be, vagy kattints ide a regisztrációhoz